A párkapcsolatban élő nők 61 százaléka 2002-ben is legalább részben egyetértett azzal, hogy a legtöbb nő igazi vágya: legyen otthona és gyermeke, és 54 százalék gondolta azt, hogy a háziasszonyi teendők ellátása éppen olyan kielégítő lehet egy nő számára, mint a keresőmunka. Ezt Blaskó Zsuzsa szociológus mondta csütörtökön a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében tartott tájékoztatón - írja pénteki cikkében a Népszabadság.
A lakosság hagyományos értékrendje akkor válik igazán kitapinthatóvá, amikor a nőnek mint anyának a feladatai kerülnek szóba - olvasható a napilapban. Erős az a hit, hogy a gyermekeknek fontos az, hogy minél több időt tölthessenek az édesanyjukkal, s ennek érdekében az anyának lehetőség szerint fel kell adnia a teljes munkaidejű állását is.
A szociológus szerint a 2002-es állapot - az, hogy a megkérdezettek 54 százaléka gondolta úgy, hogy a háziasszonyi teendők ellátása éppen olyan kielégítő lehet egy nő számára, mint a keresőmunka - egyfajta enyhe "véleményliberalizáció" következménye. Az 1994-ben készített hasonló vizsgálat a legtöbb kérdés tekintetében ugyanis ennél valamelyest hagyományosabb szemléletűnek mutatta a lakosságot. Blaskó Zsuzsa és társai azt feltételezik, hogy a nők családi és háztartási szerepkörének fokozódó elfogadása egyfajta társadalmi válasz volt nagyarányú kiszorulásukra a munkapiacról.
A kutatók korántsem tapasztaltak hasonló mértékű szerepváltást a munka nélkül maradó férfiaknál, bár ők is növelik valamelyest az otthoni munkára fordított időt, ha állás nélkül maradnak. A férfiak, ha keresők, heti 7-9 órát dolgoznak otthon, az állástalanok 13-16-ot. A szakemberek szerint a házimunka megoszlása a párkapcsolatokon belül nagyon távol van bármifajta egyenlőségeszménytől. Az összes párkapcsolatban élőt tekintve Magyarországon egy nő átlagosan 28, míg egy férfi 11 órát tölt hetente házimunkával.
Blaskó Zsuzsa szerint a fennálló állapot nem vált ki különösebb elégedetlenséget a nők körében. Az összes párkapcsolatban élő nő 61 százaléka úgy érzi, hogy párjához viszonyítva igazságos rész jut rá a házimunkából.
Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóntézetének igazgatója elmondta a Népszabadságnak, hogy 2000-ben Magyarországon 293100 nő mellett 4100 férfi is igénybe vette a gyest vagy a gyedet.