A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia tanszéke és a Corvinus Egyetem tartozik a kiemelt figyelmet követelő épületek közzé 4-es metró építésekor, de a Nagyvásárcsarnok, Kálvin téri református templomra és néhány belső-józsefvárosi házra is külön figyelmet kell fordítani.
A metróalagutak, illetve a megállók fúrása közben (utóbbiak egy részét nem fúrják, hanem, a felszínről lefelé ásva építik) a fő veszélyt a talaj süllyedése jelenti. Ez a süllyedés a számítások szerint a 4-es metró esetében meglehetősen kicsi, legfeljebb 11 milliméter lehet, de van néhány épület, amelyek körül meg kell erősíteni a talajt, nehogy károsodjanak - mondta Gulyás László, a megvalósításért felelős DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője.
Azokra az épületekre, amelyek különösen veszélyeztetettek, mert laza alattuk a talaj, vagy pedig metróépítéstől függetlenül is rossz állapotban vannak - ilyen például a Műegyetem kémia tanszéke, amely évek óta süllyed - külön figyelmet fordítanak. Ha szükséges, megerősítik körülöttük a földet. Gulyás szerint a pajzsos alagútépítés a lehető legbiztonságosabb módszer, nemrégiben például Bécsben 2-3 méterrel a többszintes épületek alatt fúrtak alagutat, minden gond nélkül.
A kivitelezés alatt végig működik majd egy épületmozgásokat figyelő rendszer, amelynek több százezer érzékelője akár 10-20 percenként is képes lesz pontos adatokat szolgáltatni a házak állapotáról. Arra az esetre, ha mégis kár esne valamelyik épületben, a BKV biztosítást köt.
A süllyedésen túl, már a metró működése közben a rezonancia jelenthet problémát. Ez két helyen lehet kritikus: megzavarhatja a műszaki egyetem berendezéseit, illetve a Magyar Rádió egyik stúdiójának működését. Gulyás érdeklődésünkre azt mondta, jelenleg egyeztetnek a két érintett intézménnyel, és ha szükséges, akkor ezeken a szakaszokon a sínekhez külön rezgéscsillapítást építenek be.
Kovács Áron