Hiába kérlelte a kormánypártokat Sólyom

A parlament többsége leszavazta Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra. Bár titkos szavazás volt, tudható, hogy a kormánypártok egységesen szembehelyezkedtek az államfő jelöltjével. Pedig Sólyom az utolsó pillanatig próbálkozott, és a parlamentben hétfőn mondott beszédében azt mondta, Horányi Miklós minden párt számára elfogadható. A szavazás után az államfő jelezte, új jelöltjét is a korábbi eljárással, vagyis vélhetően a pártok megkérdezése nélkül választja ki.

A képviselők többsége - 194 nem, 154 igen, 5 érvénytelen szavazat mellett - hétfőn leszavazta Sólyom László köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra. Bár titkos szavazás volt, tudható, hogy a kormánypártok egységesen nemmel szavaztak, miután az MSZP és az SZDSZ részéről is közölték a délelőtti frakcióülések után, hogy nem támogatják Horányi Miklós megválasztását.

Az államfő a szavazás után azt mondta a parlamentben, arra számított, hogy megkapja a szükséges támogatást jelöltje. Hozzátette, új jelöltet fog megnevezni (tehát nem jelöli újra Horányit), a személy kiválasztásánál viszont ugyanúgy fog eljárni, mint az előző esetben. Nem mondta ki, de ez várhatóan azt jelenti, hogy az új személyt is - a korábbi államfői gyakorlattal szakítva - a pártok megkérdezése nélkül fogja kiválasztani

Sólyom László az utolsó pillanatig kiállt Horányi mellett, és hétfőn a parlamentben még tett egy kísérletet, hogy meggyőzze a pártokat. Emlékeztetett arra, hogy jelöltje nevét a választások előtt nyilvánosságra hozta, amikor még nem lehetett tudni, mely pártok fognak többséget alkotni a parlamentben. "Olyan jelöltet állítottam, aki alappal számíthat arra, hogy bármely politikai párt képviselői megválasztására szavaznak. Másrészt ki akartam zárni, hogy akár utólag is felmerülhessen, hogy a jelöltet egy zárt ajtók mögötti egyeztetésen valamelyik párt javasolta volna, vagy hogy támogatása fejében bármelyik párt a jelölttől szervezeti vagy személyi intézkedéseket várt volna el" - fogalmazott Sólyom.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Mesterházy Attila, a képviselőcsoport hétfői ülése után az elutasító döntést úgy indokolta, hogy "Horányi Miklóst szakmai múltja nem teszi alkalmassá arra, hogy az ügyészség megtépázott szakmai tekintélyét helyreállítsa". Arra a felvetésre, hogy több sajtóhír is arról szólt, hogy azért nem támogatják a jelöltet, mert az államfő nem egyeztetett róla, elmondta: nem ez volt a fő gond, hanem a szakmai múlt hiánya. "A köztársasági elnök dönt erről, ha kíván konzultálni róla, akkor konzultálni fogunk" - tette hozzá.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, elfogadhatatlan az, hogy a kormánypártok elutasították Sólyom László jelöltjét. Navracsics szerint ugyanis korábban nem merült fel Horányi Miklóssal szemben kifogás a kormányoldal részéről, hétfőn is csak egy hajánál fogva előrángatott indokkal álltak elő, hogy eddigi szakmai életútja miatt nem tartják elfogadhatónak.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Horányi Miklós szakmailag és emberileg is alkalmas jelölt, aki a politika áldozata lett.

A kormánypártok elutasítását már korábban is sejteni lehetett. Egyik párt sem szólalt fel ugyan nyíltan az államfő jelöltje ellen, de hallgatásuk, illetve név nélküli források nyilatkozatai jelezték, hogy kétséges Horányi megválasztása.

A jelöléskor - az országggyűlési választások első fordulója előtt - az MSZP hivatalosan annyit közölt, hogy "számukra az a legfontosabb, hogy szakmailag kikezdhetetlen ember legyen a legfőbb ügyész". Több, általunk korábban megkérdezett szocialista politikus szerint ennek a kitételnek nem felel meg Horányi Miklós, mert kevés a gyakorlati tapasztalata. Az is ellene szólhatott, hogy Polt Péter hívta a szervezethez, márpedig őt sokat bírálta az MSZP, mondván: nem szakmai, hanem a Fidesz számára kedvező politikai döntések születnek a Legfőbb Ügyészségen.

Emellett az sem tetszett a koalíciós pártoknak az általunk megkérdezettek szerint, hogy az államfő egyeztetés nélkül nevezett meg egy jelöltet, így - miként egyik politikusuk fogalmazott - "pedagógiai okok" is közrejátszhatnak az elutasításban. Az ellenzéki frakciók ugyanakkor támogatják Horányit, legalábbis a Fidesz részéről nem hangzottak el bíráló nyilatkozatok - még név nélkül sem -, az MDF pedig nyíltan Horányi mellé állt.

Az alkotmány szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára, egyszerű többséggel az Országgyűlés választja meg. A rendszerváltás óta Magyarországon most választják meg a harmadik legfőbb ügyészt. 1990 és 2000 között Györgyi Kálmán, 2000-től 2006. május 16-ig Polt Péter volt a legfőbb ügyész. Polt megbízatása május 16-án ért véget, azóta egyik helyettese irányítja a Legfőbb Ügyészséget.