Még törik a fejüket az orvosi szerződéseken

A kormány jogi átalakításokkal segítené az orvosok helyzetének rendezését a színlelt szerződések felszámolása után. Erről az egészségügyi bizottság ülésén esett szó, ahol a megoldáson többször összevesztek a képviselők. Pluszpénzről és a színlelt szerződések felszámolásának elhalasztásáról nem ígértek semmit. Az is kiderült, hogy a probléma nagyobb, mint bárki gondolná, és nem csak pénzkérdésről van szó, hanem súlyos orvoshiányról is.

Az érintett orvosok szabad foglalkozásúvá válásával részben meg lehetne kerülni, hogy az orvosok színlelt szerződések kötésével dolgozzanak - nagyjából ezen gondolkodik a kormány. Július elseje óta törvénysértést követnek el az egészségügyi dolgozók, akik színlelt szerződéssel dolgoznak, vagyis vállalkozóként veszik fel fizetésüket a kórháztól, miközben lényegében ugyanúgy dolgoznak, mintha munkaviszonyban lennének.

Az új szabály hatályba lépése óta a kórházaknak közalkalmazotti státusba kellett áttennie azokat az orvosokat, akik korábban vállalkozóként dolgoztak. A becslések szerint több tízezer orvos került ezzel rosszabb helyzetbe. Sokan hangoztatják: közalkalmazotti jogviszonyban nem lehet jól gyógyítani, és lehetetlen megszervezni az ügyeleteket: egyszerűen nincs elég orvos.

A hónap eleje óta sok kórházban nem tudják megszervezni az ügyeletet, és van, ahol az orvosok nem akarják aláírni új szerződésüket. Az érdekvédők szerint ez a helyzet rövid időn belül súlyos zavarokat okoz majd, amelyet a betegek is megéreznek. A Zala Megyei Kórházban például szinte csak a sürgősségi ellátást tudják megszervezni, és csak két műtő működik.

Időzített bomba volt az új szabály

"A szabad foglalkozású státust vállalkozók és megbízottak vállalhatják, vannak munkavállalásra utaló jelei, ugyanakor nem számít munkaviszonynak" - mondta az [origo]-nak Kovácsy Zsombor, az egészségügyi tárca (EüM) szakállamtitkára. Ez azt jelenti, hogy az orvosok nem lennének közalkalmazottak, de nem kötnének színlelt szerződéseket sem. Erre eddig is volt lehetőség, de ahhoz, hogy valóban működhessen a rendszer, a szabad foglalkozásúvá válás lehetőségét be kell venni egy korábban hozott irányelvbe. Ennek a foglalkoztatási formának az alkalmazásával jelenleg jogszabályi ellentmondások miatt vannak ugyanis gondok.

Közalkalmazottnak kell lenniük

Kovácsy Zsombor minderről a parlament egészségügyi bizottságának ülése után beszélt, ahol a képviselők időnként veszekedni kezdtek arról, hogyan kell megoldani a helyzetet. Az egészségügyi bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az irányelv megváltoztatására.

A problémákat okozó, két éve hozott jogszabály - melyet az egyik bizottsági tag "időzített bombának" nevezett - hatályba lépésére június végéig moratórium volt érvényben. A moratórium meghosszabbításáról, amely az év végéig kitolná a színlelt szerződések megszüntetését, az ülésen nem beszélt a szakállamtitkár. Ezt Horváth Zsolt (Fidesz) javasolta, aki szerint így egy időre fellélegezhetnének az orvosok, és a tárcának lenne ideje megtalálni a megoldást.

Emberhiány és pénzkérdés

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az, hogy az összes kórházat ilyen súlyosan érinti a színlelt szerződések megszüntetése, azért van, mert 2004 óta 50 milliárdot vontak ki az egészségügyből. "Ez a változás egy megyei méretű kórháznál akár egymilliárdos költségtöbbletet is jelent. Ezt a konstrukciót ők nem bírják ki, és nem tudják megoldani" - fogalmazott.

Súlyos orvoshiány is van - vagyis az ügyeletek megszervezése miatt jóval többet dolgoznak az orvosok, mint amennyit a törvény megenged. A negyvenórás munkahéten felül nyolc óra túlórára kötelezhetők az orvosok, ezen felül legfeljebb tizenkét túlórát vállalhatnak - derült ki a bizottsági ülésen. "Ennyiből nem lehet ügyeleti rendszert működtetni, pedig nekünk ellátási kötelezettségünk van" - magyarázta Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. "A probléma nagyobb, mint gondolnánk" - tette hozzá.

"A jogalkotáshoz idő kell, de mi lesz holnap és holnapután?" - kérdezte Ari Lajos. "Az ügyelet kulcskérdés, és a színlelt szerződések kilencven százaléka az ügyeletre vonatkozott, és ez nem csak forrás kérdése, ember sem lesz több" - tette hozzá indulatosan.

A bizottság végül megszavazta, hogy a munkaügyi és az egészségügyi tárca az év végéig vizsgálja meg, hogyan lehet megváltoztatni a munka törvénykönyvét úgy, hogy abba az orvosi ügyelet fogalma bekerüljön.

Mikola István (Fidesz) szerint az egészségügyi tárcának azonnal intézkednie kell. Erre az kötelezi, hogy a színlelt szerződések ügye közvetlenül az ellátás biztonságát veszélyezteti. Mikola javaslatát, amely azonnali lépésekre szólítaná fel a kormányt, a bizottság kormánypárti többsége nem szavazta meg.

Wirth Zsuzsanna