"Hetente egyszer rákoppintanak az orromra, hogy amit csináltam, az nem helyes" - foglalta össze véleményét az elterelésről egy neve elhallgatását kérő férfi, aki jelenleg is kénytelen megelőző-felvilágosító kezelésre járni, miután a polgári engedelmességi mozgalom keretében feljelentette önmagát marihuánafogyasztásért.
2003 óta ismét választhatják az elterelést azok a kábítószerrel való visszaélés miatt büntetőeljárás alá vont személyek is, akik nem függők. Nekik a függőkkel ellentétben nem gyógyító, hanem megelező-felvilágosító foglalkozásokra kell járniuk fél éven keresztül, hogy elkerüljék a vádemelést. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet 2006-os drogjelentése szerint azonban az elterelés választásának lehetősége korántsem oldja meg az alkalmi fogyasztók gondjait.
A dekriminalizációért küzdő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába választja valaki az elterelést, az eljárás rendőrségi szakaszában a marihuánát először kipróbáló fiatalt ugyanúgy előállítják, megmotozzák, vizeletvizsgálatra kötelezik, mint a heroinfüggőket. Előfordul, hogy házkutatást végeznek náluk, vagy kimennek az iskolájukba környezetrajzot készíteni.
A végzős középiskolások felét elterelésre küldhetnék
A TASZ kimutatta, hogy a drog miatt büntetőeljárás alá vont személyek 91 százaléka puszta fogyasztó, 97 százalékuk 30 évnél fiatalabb, 70 százalékuk büntetlen előéletű, és több mint felük kannabiszt használt, ami a WHO jelentése szerint kevesebb kockázatot jelent mind a fogyasztóra, mind a társadalomra, mint az alkohol. A legújabb felmérések szerint a végzős középiskolás diákok közül majdnem minden második kipróbált már valamilyen illegális drogot, elsősorban marihuánát. A TASZ szerint ez arra enged következtetni, hogy a törvényi szigor elrettentő ereje nem érvényesül.
A civil szervezet amellett foglal állást jelentésében, hogy az alkalmi marihuánafogyasztók kényszerkezelése szükségtelen, és elvonja az erőforrásokat az igazán súlyos esetek kezelésétől. "Mi azt szeretnénk, ha a fogyasztóknak nem kellene elterelésre járniuk" - mondta az [origo]-nak Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője.
Az elterelésre járó önfeljelentő elmesélte: nem volt könnyű helyet találni, mert a legtöbb foglalkozást négy óra előtt, tehát munkaidőben tartják, néhány szervezetnél pedig szermentességet követeltek meg, amit ő nem akart vállalni, mivel most is hetente több alkalommal szív füvet.
Csoportos foglalkozás és egyéni konzultáció közül lehetett választani annál a budapesti, egyház által fenntartott intézménynél, ahová végül bejutott. Ő az utóbbi mellett döntött, ami elvben heti egy órát, a gyakorlatban 5-30 percet vesz igénybe hetente. "Bemegyek, alá kell írni egy papírt, hogy ott voltam, és ha van valami beszélgetnivalóm, meghallgatnak. A dolog hátránya, hogy utazással együtt elvesz egy-másfél órát, amit jobban is el tudnék tölteni" - mesélte. Az önfeljelentő szerint az ilyen foglalkozásokat mint önkéntesen választható lehetőséget meg kellene hagyni azok számára, akiknek komoly problémái vannak, de azokat, akiknek "a drogfogyasztás nem több, mint az esti sörivás", nem kellene erre kötelezni.
Kényszeredett hallgatás és relaxáció
Nem tartja hatékonynak az alkalmi fogyasztók elterelését az a huszonéves férfi sem, aki kéthetente másfél-két órát töltött csoportos foglalkozáson egy karitatív szervezetnél néhány évvel ezelőtt azt követően, hogy egy budapesti mozi előtt füvezésen kapták a rendőrök. "A csoportvezető mindig megkérdezte, hogy vagyunk, és mit csináltunk az elmúlt héten, amit hosszadalmas, kényszeredett hallgatások követtek, majd kényelmetlen székeken próbált relaxáltatni minket" - számolt be tapasztalatairól a fiatalember, aki szerint a foglalkozásokat tartó nő alapvetően járatlan volt a drog témakörében, sokkal kevesebbet tudott, mint a csoport tagjai, akiknek nagy többsége, "20-ból 19-en" marihuána fogyasztása miatt jártak elterelésre. "Sokszor jó hangulat alakult ki, általában akkor, amikor az eltereltek átvették az irányítást, ilyenkor csak úgy záporoztak a hol vicces, hol tanulságos történetek arról, hogy kit hogyan kaptak el" - tette hozzá.
"Többnyire az a tapasztalat, hogy nem többszörös visszaesők jönnek elterelésre, hanem olyanok, akik egyszeri vagy kétszeri, csekély mennyiségű szerhasználattal buktak le" - mondta az [origo]-nak a megelőző-felvilágosító típusú elterelést szervező Iránytű Ifjúsági és Mentálhigiéniás Alapítvány programfelelőse, Szabó Gábor, akinek tapasztalatai egybecsengenek a TASZ megállapításaival. Az Iránytű programjára járók többnyire kannabiszszármazékokat, speedet vagy ecstasyt fogyasztottak. Szabó Gábor tájékoztatása szerint a foglalkozáson részt vevők 16 és 35 év közöttiek.
Janecskó Kata