Miután a NATO Afganisztánban magához vonta az eddig alapvetően amerikaiak ellenőrizte déli, délkeleti országrészben is a katonai és újjáépítési feladatokat, a szövetségen belüli munkamegosztás új teendőket rótt az afganisztáni magyar misszióra. Októbertől nehezebb fegyverzettel támogatott, 180-200 magyar katona látja el Baghlan tartományban a regionális újjáépítési csapatok (PRT) vezetését, mely eddig holland felügyelet alatt zajlott. Ez önálló feladatot jelent: a körzet irányítása magyar zászló alatt folyik majd. A katonai kontingensnek szükség szerint fel kell lépnie a tálibok ellen és meg kell védenie a tartomány újjáépítésében részt vevő magyar és külföldi segélyszervezeteket. A misszió székhelye a tartomány fővárosa és első számú kereskedelmi központja, Pul-i-Kumri lesz.
Szerdán Szekeres Imre honvédelmi miniszter zárt ülésen tájékoztatta a honvédelmi bizottságot az új afganisztáni szerepvállalásunkról. Az előterjesztést a testület egyhangúlag támogatta. A miniszter a sajtónak elmondta, hogy a kint lévő magyar katonai misszió már augusztus elején megkezdi a költözést Kabulból, amely a hónap végére fejeződik be. De hivatalosan csak október elején veszik át a hollandoktól a PRT-t, a jövő év áprilisáig pedig még a hollandok által elkezdett és finanszírozott civil programokat fejezik be. Szekeres Imre a sajtónak elmondta, hogy a kormány döntött arról is, hogy saját keretből 1,8 milliárd forintot csoportosít át a Honvédelmi Minisztérium ez évi költségvetésébe a pluszterhek miatt. A kontingens fenntartása 2007-2008-ban a minisztérium számításai szerint ennél kevesebbe, mintegy 800-1000 millió forintba kerülhet majd.
A honvédelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a katonai misszió új védelmi képességeket is alkalmaz majd: a döntően tűzszerészeti, vegyvédelmi és felderítési eszközök (többek között robotrepülőgépek) "folyamatosan érkeznek majd az új állomáshelyre". A civil programokról az afgánokkal egyeztetve döntenek majd, és akkor dől el az is, hogy milyen pluszforrásokra lesz majd szükség ezek finanszírozásához.
"Baghlan viszonylag pacifikált térség, de az iraki konfliktus élesedése itt is aktivizálhatja a már visszaszorított tálibokat" - mondta az [origo]-nak Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. Az "ökumenikusok" már öt éve aktívan jelen vannak a térségben, irodájuk van a Baghlantól északra lévő Mazar-I-Sharifban (Balkh tartomány), és alirodát terveznek nyitni a magyar PRT székhelyén is.
A nemzetközi katonai közigazgatással fenntartott kapcsolatról az igazgató azt mondta, hogy nem kormányzati szervezetekkel (angol rövidítése: NGO) a regionális katonai erők hetente konzultáltak - a magyaroknak a helyi lakossággal való kapcsolattartáson túl erre is fel kell készülniük. A segélyszervezet felajánlotta segítségét a baghlani magyar misszióhoz, melynek létrejöttéről informálisan hónapokkal korábban a holland féltől értesültek.
A szervezet egyébként 2001 óta 10 iskolát és 2 egészségügyi központot épített és szerelt fel, és több olyan programban vett részt, amely a családok jövedelemhez jutását segítette elő. Szövőtanfolyamot szervezett aszonyoknak, és támogatta 54 km folyószakasz megtisztítását. Összesen 520 millió forint értékben nyújtott segítséget, amibe ruha-, taneszköz- és élelmiszersegélyek is beleszámítottak.
Baghlan egyébként Afganisztán északkeleti részén fekszik, Kunduztól délre. Negyed-magyarországnyi területét közel 850 ezres etnikailag és vallásilag is vegyes népesség lakja (tadzsikok, kirgizek, türkmének és pashutok). A síiták, szunniták és muzulmánok egymás mellett élése miatt sokan Afganisztán lőporos hordójának is tartják. Ázsiai viszonylatban Baghlan fejlett területnek számít:, miután földje alkalmas cukorrépa- és gyapottermelésre is. Emellett itt is jelentős vadkenderültetvények vannak.
A cukorgyártás a talibán elleni NATO-beavatkozás után a New Baghlan Sugar Company Ltd. alapításával kezdődött újra. Az afgán állam mellett nemcsak hazai beruházók és külföldön élő afgánok szereztek tulajdont a társaságban, hanem a legnagyobb német vetőmaggyártó is a német kormány támogatásával. Baghlan tartomány újjáépítése a bimbódzó német-afgán kereskedelmi kapcsolatok ellenére mégsem német, hanem holland felügyelet alá került. Az [origo] megkérdezte Szekeres Imrét arról, hogy magyar cégek esetleg részt vennénk-e a terület gazdasági újjáépítésében. A miniszter szerint erről még korai beszélni. A kormány számára az új kihívás elsősorban presztízsokokból fontos: Magyarország újfent bizonyíthajta, hogy megbízható partner és hogy megnövekedett feladatokat is képes ellátni - mondta a miniszter.
Bogár Zsolt