Bár múlt héten több szervezet és magánszemély is az államfőhöz fordult, kérve, hogy a pénzügyi tárgyaú törvények módosításait küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek, Sólyom László nem tett eleget ennek, és hétfőn aláírta a jogszabályokat. Ha ezt nem tette volna meg, akkor elhúzódott volna a megszorítások hatályba lépése, és nehezítette volna a költségvetés rendbetételét.
Gyakorlatilag ezzel indokolta Sólyom is, hogy nem küldte vissza a parlamentnek a törvényeket: az államfő "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - fogalmaz a Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye. Az Alkotmánybíróságnak pedig azért nem küldte el normakontrollra, mert ilyet csak akkor tehetett volna, ha - mint fogalmaz a közlemény - meggyőzödött volna "a törvény alkotmányellenességéről", a jelek szerint azonban az államfő úgy vélte, a vitatott jogszabályok nem ütköznek az alaptörvénybe.
Sólyom ugyanakkor egyúttal felhívta a figyelmet arra, "ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen", szükséges, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az "Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését".
Növekvő adóterhek
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztár adóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról, valamint járadékról szóló törvényeket értelmében változik társadalombiztosítási járulék összege: a foglalkoztatottak 4 százalékos egészségbiztosítási járuléka szeptembertől 6 százalékra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.
2006. szeptemberétől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, 2007. január elsejétől pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. Könnyítés ugyanakkor, hogy akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe.
Rosszabbul járnak az evások. Nekik ugyanis eddig - a havi bevételük nagyságától függetlenül - a minimálbér után kellett járulékot fizetni. Szeptembertől pedig a minimális járulékalap a duplájára, azaz 125 ezer forintra emelkedik. A kedvezmény ellenben csak akkor jár, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem ennél az összegnél kevesebb.
A módosítások szerint négy százalékos szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
A törvénymódosítások tartalmazzák a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.