"Kedves srác" Gyurcsány kulcsembere

Régi barátját, Bajnai Gordont bízta meg Gyurcsány Ferenc új kormányának egyik legfontosabb feladatával: ő felel azért, hogy a több ezermilliárd forintos uniós forrásokat megfelelően költsék el. Az egykori KISZ-es diákmozgalmár pályája üstökösként ívelt az üzletembertől a befolyásos vállalati vezetői székeken át az új reformkort ígérő kormány egyik kulcspozíciójáig. Vajon mi áll a rendkívüli karrier mögött? Bajnai Gordon portréja.

A Gordon's Dry Gin vagy Gordon Banks egykori híres angol kapus - ma már a szülők sem emlékeznek rá pontosan, hogy melyik adta az ötletet a névadáshoz. A második Gyurcsány-kormányban kulcspozícióhoz jutott Bajnai Gordonra persze szülővárosában, Baján nem csak a furcsa keresztnév miatt irányulhatott rá a figyelem. Édesapja a város, sőt az ország egyik legsikeresebb vállalatának, az egyebek mellett bőrgarnitúrákat gyártó és a tengerentúlra is exportáló BLÉVISZ-nek (Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet) volt a vezetője. Azt, hogy a vállalat mennyire összenőtt édesapjával, jól jelzi, hogy sok helyi csak "Bajnailévisz"-nek hívta.

"Ő egy eléggé visszafogott csávó volt mindig" - jellemzi ma az ifjabb Bajnait egy névtelenséget kérő gyerekkori barátja, a feltűnés kerülése ugyanakkor nem jelentett akadályt abban, hogy már kamaszként közéleti tevékenységbe kezdjen. Tizenévesen - persze iskolai mértékkel nézve - vezető pozíciókba küzdötte fel magát. Sportfelelős volt a gimnáziumi osztály KISZ-alapszervezetében, majd később a városi diákegyesület elnöke is lett. Visszafogottsága ellenére rádiós műsorvezetőként is kipróbálta magát egy 1984-es újságíróképző táborban, és - mint egy ismerőse felidézte - Pink Floydot és Dire Straitst játszott kazettáról társainak.

Sztrájkőrök a rántott hús körül

A diákközösségi munkát folytatta a fővárosban, az akkor még Marx Károly nevét viselő közgazdaság-tudományi egyetemen is. Az ifjú Bajnai lett az ország első hallgatói önkormányzatának vezetője. A tisztség gyorsan meghozta - ha rövid időre is - az országos ismertséget: a másodéves egyetemista szervezte meg 1987-ben a szokatlansága miatt elhíresült, az országos sajtó vezető hírei közé kerülő úgynevezett menzabojkottot. Ennek előzménye az volt, hogy akkoriban fejezték be a Közgáz étkezőjének felújítását, ám a csillogó-villogó menza egyáltalán nem nyerte el az egyetemisták tetszését: mire a hosszú sorból a pultig jutottak, lejárt az ebédszünetük, ráadásul az ételt drágának és vacaknak tartották.

"A szokásos diákforradalmiságon túl konkrét fogyasztóvédelmi problémánk is volt. Egy ideig próbáltunk tárgyalni az illetékes elvtárssal, de amikor nem jutottunk dűlőre, akkor jeleztük, hogy ebben az esetben más lépésekhez fogunk folyamodni. Nem vettek komolyan minket, nem gondolták, hogy valaki ilyet meg mer lépni akkor" - emlékszik vissza ma a történtekre Bajnai, aki többek között a Rajk Szakkollégium akkori vezetőjével, Chikán Attillával egyeztetett az alternatív élelmiszer-ellátásról, a rajkosok még sztrájkőröket is biztosítottak. "Egyszer csak beütött a dolog, nem készültek rá. Volt nem kis meglepetés, még a híradó is kijött, Juszt László volt a riporter" - idézi fel az egykori főszervező.

BalKon a garzonban

A nyolcvanas évek vége hozta meg Gyurcsány Ferenc barátságát is. Bajnai ma már nem emlékszik pontosan az első találkozás helyére és idejére, de arra igen, hogy "hírből lehetett őt ismerni mint a KISZ egyik reformszellemű vezetőjét". Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: "Már az is eseményszámba ment, ahogy Gyurcsány bevonult az akkori feleségével az áporodott levegőjű KISZ-kongresszusra". Bár Gyurcsány akkor a pécsi egyetem közgazdász szakára járt, és hét évvel idősebb Bajnainál, a barátság gyorsan kialakult a két hasonló gondolkodású fiatal között. Több forrásunk visszaemlékezése szerint Bajnai 30 négyzetméteres kis lakásában zajlottak hajnalokig a "világmegváltó tanácskozások" Gyurcsánnyal és másokkal. A Bakáts utcai garzon óriási előnye volt, hogy pár száz méterre feküdt a pesti Közgáztól. A régi szervezetekkel szembeni - ahogy ma Bajnai fogalmaz - "szociáldemokrata beállítottságú, demokratikus szocialista alternatíva" létrehozásáról folyó diskurzusoknak nevet is adtak: BalKon, azaz Baloldali Konszenzus.

"Hírből lehetetett őt ismerni"

Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István akkoriban ugyan a Fidesz megalakulása körül bábáskodott, de ismerte a Bajnai-Gyurcsány párost is. Szerinte nagyon sztereotíp képek élnek az emberekben arról, hogy mit jelentett a KISZ a '80-as évek második felében és kik voltak azok a fiatalok, akik körülötte tevékenykedtek. Azt mondja, miután 1981-ben a BEFŐT-ön (Budapesti Egyetemisták és Főiskolások Találkozóján) a KISZ- és pártvezérkar együttes erővel leverte a FISZ (Független Ifjúsági Szövetség) megalakításának kísérletét, elágazott az ifjúságon belüli cselekvés útja.

Az egyik ágán a rendszeren belüli reformerek szervezkedtek, míg a másik oldalon a rendszerreformban nem bízó, radikális szakkollégiumi generáció formálódott. Stumpf szerint az előbbiek legismertebb tagja volt Gyurcsány, Szilvássy és Bajnai. Mint fogalmaz, amíg élt Kádár János, félt a fiatalok radikalizmusától. Kádár úgy gondolta, hogy biztosítani kell fölöttük a politikai kontrollt - erre használta a KISZ-t -, "mert különben úgy járunk, mint '56-ban".

"Idealisták voltunk, ki volt akkor realista?" - idézi fel a múltat a Bajnai-féle társaság egyik tagja, Schiffer András, aki ma a Védegylet és a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje. Schiffer konkrét példát is mond: egy 1989-es KISZ-kongresszuson három ember szólalt fel azért, hogy a kommunista ifjúsági szövetség óriási vagyonát (táborok, üdülők stb.) "az utolsó szögig társadalmasítsák", vagyis osszák szét: Bajnai, Gyurcsány és ő. "Készült róla videó is, szerintem Kiss Péterék még most is őrzik valahol a Köztársaság téren" - mondja az akkor 18 évesen a politika közelébe került érdekvédő, aki alkalmanként résztvevője volt a Bajnai garzonjában zajló beszélgetéseknek is. Schiffer egyébként azt mondja, semmi esély nem volt a KISZ-vagyon szétosztására, szerinte a többség inkább azon marakodott, hogy kinek jusson több a koncból.

Nem volt fizetett forradalmár

"Bajnainak soha nem volt hosszú haja, szakálla és fülbevalója, mint Orbánéknak. Ő akkor is ugyanúgy nézett ki, mint most, talán kicsit szőkébb volt a haja. Gyurcsány azonban egészen más volt, SZTK-keretes szemüveget hordott, lenőtt haja volt, nem az a yuppie-design jellemezte, mint ma" - ad visszamenőleges jellemzést Schiffer. Egyik forrásunk ugyanakkor a külsőségeken túli eltérésekre is felhívja a figyelmet. Szerinte az volt a különbség kettejük között, hogy Bajnai sosem volt "fizetett forradalmár" - ezzel arra utalt, hogy míg Gyurcsány fizetést kapott a KISZ-titkári állásért, addig Bajnai nem.

Bajnaiék létrehozták az Unió a Demokratikus Szocializmusért (UDSZ) nevű szervezetet, amiért a jogvédő szerint - a ma már talán furcsán hangzó név ellenére - nincs semmi szégyenkeznivalójuk. "Meg kell nézni, hogy a Fidesz keresztelésekor milyen nevek voltak versenyben" - utal az akkori konkurenciára Schiffer. A szocdem kísérlet azonban egy év alatt elhalt. Bajnai előbb ügyvivője, majd elnöke volt a szervezetnek, és ma már úgy emlékszik vissza, hogy a Fidesz sokkal jobb volt náluk. Azt állítja, hogy nem akartak egy lenni abból a száz szervezetből, amely az Országos Sajtószolgálaton keresztül jelentgeti meg "érdektelen álláspontját". "Aztán feloszlottunk, erről is van egy tévéfelvétel, a nagy pártalakulgatások közepette mi azt jelentettük be, hogy nem alakulunk, hanem megszűnünk" - idézi fel az UDSZ nem túl dicső végét.