A legtöbb diák csak elszámolta magát

Sok felvételiző rögtön a telefon után nyúlt, miután magához tért a ponthatárok kihirdetése utáni kábulatból. Akinek problémája támadt elért pontszámaival és a meghúzott határvonallal kapcsolatban, az Országos Felvételi Információs Központnál vagy a megjelölt intézmények tanulmányi osztályánál panaszkodhatott. Az elmúlt két napban erre számos példa akadt.

"Folyamatosan csöng a telefon, de az esetek többségében csak az derül ki, hogy a diák elszámolta a pontjait" - közölte az OFIK kommunikációs munkatársa az [origo] megkeresésére. Elmondása szerint valós probléma csak kevés akadt; ez esetben azok a diákok, akik nem értenek egyet a felsőoktatási intézmények döntésével, fellebbezhetnek a határozat ellen.

Az OFIK hivatalos közleménye szerint fellebbezni az egyetem vagy főiskola hivatalos értesítőjének kézhezvételétől számítva 15 napig lehet. A hivatalos döntést várhatóan a jövő héten olvashatják a diákok. A jogorvoslati kérelem alapja lehet, ha az intézmény nem a korábban hivatalosan közölt tárgyakból számolta a felvételi pontokat, ha nem vette figyelembe a jelentkezési lapon megjelölt jelentkezési sorrendet vagy a többletpontokat bizonyító tanúsítványokat, vagy ha egész egyszerűen rosszul adta össze a felvételiző pontjait.

Az ELTE BTK tanulmányi hivatalában körülbelül 12 ezer hivatalos levelet kell majd borítékolni, és ebből 1879 darab fog örömteli hírt közölni a címzettel, árulta el Taskó Mihályné, a hivatal vezetője. Reméli, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén sem lesz sok fellebbező, hisz a hibák elkerülése végett már korábban értesítették a jelentkezőket: ellenőrizzék, hogy felvételi eredményeiket jól rögzítették-e az interneten. Erre két hete került sor, mikor is három nap állt a diákok rendelkezésére, hogy az adminisztrációs hibákat telefonon jelezzék.

Taskó Mihályné elmondása szerint eddig 50-100 telefonáló kereste fel őket, főleg a pótjelentkezések miatt, az ELTE BTK-n azonban nem lesz ilyen, ugyanis mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses helyeket sikerült megtölteni.

Ha az egyetemhez vagy főiskolához nem érkezett meg a pontokat tanúsító okirat, csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a jelentkező bizonyítani tudja: a papírokat valóban postára adta. Ha valaki egy ponttal maradt le egy szakról, felesleges méltányossági kérelmet benyújtania, mert az intézmény ezekkel nem foglalkozhat - ellenkező esetben ugyanis az összes, például 143 pontot elért diáknak esélyt kellene adnia, aki lecsúszott a 144 pontos szakról.

A pontszámításban elbukott diákok nagy része annak a törvénymódosításnak esett áldozatul, mely szétválasztja az emelt szintű és a középszintű érettségiért járó pontokat. Aki például a régi érettségi rendszerben történelemből ötöst szerzett és a tárgyból az új rendszerben emelt szintű érettségit tett, régi (középszinten számolt) maximális eredményéhez hozzáadták az emelt szintért járó pluszpontokat, mely akár 14 többletpontot is jelenthetett esetenként. 2006-tól viszont már vagy csak a középszintű vagy csak az emelt szintű vizsgapontokat számolták.

Egy budapesti fiatal például idejében elküldte az emelt szintű vizsgáról szóló tanúsítványt, viszont legnagyobb meglepetésére július 26-án este sokkal kevesebb pont állt az OFIK által küldött sms-ben, mint amennyire számított. "Se a tájékoztatóban, se a tévében, sehol nem hallottam az új törvényről. Rengeteg ismerősöm beleesett ebbe a csapdába" - mondta a tizenkilenc éves lány, aki már másodszorra próbált felvételizni az ELTE természettudományi karára. Egyelőre a pótjelentkezésekben bízik.

"Sokan nem olvasták el alaposan a felvételi tájékoztatót" - közölte Völgyessi Levente, az ELTE ÁJK felvételi irodájának vezetője. "A betelefonálók nagy része nem érti, miért kevesebb a pontja idén, mint tavaly" - mondta az irodavezető, aki szerint nagyobb fáradságot kellene vennie a diákoknak és elolvasni minden tudnivalót a felvételivel kapcsolatban.

Jász Annamária