Augusztus elsejétől nem bújhatnak el többé azok az éttermek, amelyek ételétől megbetegedtek a vendégek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján teszi majd közzé az ilyen vendéglők nevét és címét. Ezek az adatok az ételmérgezéses eset után egy éven át hozzáférhetők lesznek. Az augusztus elseje előtt lebukott éttermek még elkerülik a feketelistát, mivel az nem visszamenőleges érvényű.
Az ÁNTSZ kommunikációs osztályán az [origo]-nak elmondták, hogy akár három hét vagy még több is eltelhet, mire az első ételmérgezést okozó étterem neve nyilvánosságra kerül.
"Az intézkedés nem sért minket, mert becsületes vendéglátó nem fog felkerülni a listára, a problémás éttermek pedig általában nem a mi érdekképviseletünk tagjai közül kerülnek ki"- mondta az [origo]-nak Oláh László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) Pest megyei ügyvezető elnöke. "A tagjaink védelme mellett számunkra a vendég védelme a legfontosabb. A feketelistának visszatartó hatása lesz" - tette hozzá Oláh.
Egy kilencedik kerületi vendéglőben az [origo] érdeklődésére azt mondták: sorozatos hibák esetén jó ötletnek tartják, hogy az étterem feketelistára kerüljön, ugyanakkor egy véletlenszerűen becsúszott ballépésnél ezt a büntetést túl súlyosnak gondolják. Egy másik fővárosi vendéglőben ugyanakkor "teljesen jogosnak" nevezték az intézkedést, hozzátéve, hogy náluk sosem fordult még elő ételmérgezés.
"Az ÁNTSZ-nek inkább azon kéne ügyködnie, hogy hozassanak egy olyan törvényt, amely alapján bizonyos ételeknél ki kellene írni az étlapra, ami a balatoni csúszdákon is olvasható: csak saját felelősségre"- fogalmazott az óbudai Zöldkapu vendéglő tulajdonosa. Ez a vendéglő már került bajba ételmérgezés miatt: 2004-ben egy rosszul elkészített sonka egy vendég halálát okozta itt, igaz, az illető idős és beteg volt, az ételben lévő baktérium egy egészséges embernél nem járt volna ilyen súlyos következményekkel.
A tulajdonos szerint az étlapon kis csillaggal kellene jelölni például azt, hogy "négymillió kolbászból lehet, hogy egy botulizmussal fertőzött". Az étteremvezető arra is kitért, hogy nem mindig a vendéglő a hibás abban, ha a nála étkező ember megbetegszik. Lehet fertőzött az alapanyag, és előfordulhat az is, hogy a vendég nem mossa meg alaposan a kezét, vagy túl sok nehéz ételt eszik és egyszerűen elrontja a gyomrát. A vendéglős ennek ellenére nem ellenzi a feketelista bevezetését, csupán azt szeretné, ha a megbetegedésekért nem mindig csak az étteremre hárítanák a felelősséget.
Szabó Enikő, a fővárosi ÁNTSZ élelmezés-egészségügyi osztályának vezető főorvosa ugyanakkor úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy az előírások pontos betartásával még akkor is elkerülhető a megbetegedés, ha az alapanyag esetleg fertőzött volt. "Tegyük fel, hogy szalmonellás a nyers baromfihús. Ha a mosogatást tökéletesen végzik, az alkalmazott kezet mos, az ételt megfelelő hőmérsékleten, 60 fokon vagy hűtőben tartják, akkor nem történik baj. Akkor van probléma, ha a következő lépésben nem küszöböli ki valaki ezt a hibát" - magyarázta Szabó Enikő. A főorvos szerint az egyik legfontosabb szabály az ételek megfelelő hőmérsékleten való tárolása, ezért érdemes vigyázni például a madártejjel, amelyet nem lehet sokáig az előírt 60 fokon rotyogtatni.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője az [origo]-nak korábban elmondta: a feketelistától azt várja, hogy az a maximum 100 000 forintos szabálysértési bírságnál jóval nagyobb visszatartó erőt jelent majd, és a most évente 2-3 ezer körül mozgó ételmérgezési esetek száma csökkenni fog. A honlapon az éttermek nevén és címén kívül a diagnózist, a megbetegedettek számát és az eset dátumát is közzéteszik majd.
Janecskó Kata