Hétfő óta az igénylők már csak az olyan új, úgynevezett biometrikus útlevelet kapják, amelyekben egy rádiófrekvenciás chip is tartalmazza a tulajdonos adatait. "Az adattartalom nem változott, de biometrikus azonosítónak számít a chipen elhelyezett digitális fotó" - mondta az [origo] kérdésére Pongrácz János, a Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal útlevélosztályának vezetője. 2009. július 1-től már az okmány tulajdonosának digitális ujjlenyomata is felkerül az adathordozóra.
Az új útlevelet egyébként ugyanannyiért készítik el, mint eddig, a régiek pedig használhatók érvényességük lejártáig. Az új okmány borítója az EU-rendelete által előírt burgundi vörös színű lesz, benne az unió megjelölésével, és az adatok az EU minden hivatalos nyelvén lesznek olvashatók.
A chip Pongrácz János szerint sokkal biztonságosabb, mert megnehezíti a hamisítást. Csak komoly informatikai rendszerrel, speciális kártyaleolvasóval lehet működtetni. Ilyen berendezése az okmányirodáknak és a határőrségnek van. A bevezetés költségeről Pongrácz nem tudott nyilatkozni, mint mondta, az erről szóló kormányelőterjesztés nem nyilvános.
Az EU illetékes bizottsága tavaly februárban rendelte el az új útlevelek 18 hónapon való bevezetését. Az útlevelek biometrikus adatokkal való ellátása azután került előtérbe, hogy az Egyesült Államok a szeptember 11-i terrortámadás után kötelezővé tette a 27 vízummentességet élvező ország polgárainak, hogy útlevelükben digitális fénykép vagy egy biometrikus azonosítókat tartalmazó chip legyen. Ezekből az országokból csak ilyen feltételekkel utazhatnak be vízum nélkül az Egyesült Államokba, illetve léphetnek be az ország területére átutazóként.
Azoknak, akiknek kötelező vízumot váltani az Egyesült Államokba való belépéshez - így például a magyaroknak is -, az amerikai hatóságok a vízumba építik bele a biometrikus adatokat. Az útlevélosztály vezetője szerint az új útlevelek bevezetése Magyarországon "komoly előrelépés az amerikai vízummentesség felé a jövőben", bár hozzátette: ennek még több más feltétele is van.
Tiltakoztak ellene az EU-ban
Az EU-tagállamok minisztereinek általános és külügyi tanácsa 2004 decemberében végül vita nélkül fogadta el az előterjesztést az ujjlenyomatos útlevelekről. Ez írja elő, hogy 2006-tól digitális fényképet, 2008-tól pedig ujjlenyomatot is tartalmaznia kell minden uniós állampolgár útlevelének. Az EU fő érve a szabályozás mellett az volt, hogy az új eljárással nem lehet hamisítani a dokumentumokat, illetve hogy egyértelműen azonosítható lesz az útlevél tulajdonosa.
A szabályozás ellen akkor több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai adatvédelmi biztos - többek között Péterfalvi Attila jelenlegi és Majtényi László volt adatvédelmi biztos - is tiltakozott. Azzal érveltek, hogy az ujjlenyomatokkal vissza lehet élni, mivel a segítségével számos személyes adat megtudható.
Akkor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is nyílt levelet intézett a kormányhoz. Ebben aggodalmukat fejezték ki az akkor még az EU-ban is elfogadás előtt álló tervezettel kapcsolatban. "Határozott meggyőződésünk, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem alkalmas eszköze a terrorizmus elleni harcnak, és súlyosan csorbítja alapvető jogainkat" - állt a levélben. A jogvédő szervezet hiányolta az ügyben a nyilvános vitát, és úgy vélte: hiányoznak a megfelelő adatvédelmi garanciák az azonosítók tekintetében.
A TASZ továbbra sem tartja elfogadhatónak a biometrikus útlevél bevezetését. Földes Ádám, a TASZ munkatársa az [origo]-nak úgy nyilatkozott: "ez egy teljesen felesleges intézkedés, nagyon sok pénzt kíván, és nem ad biztonságot". Szerinte a terrorizmus felszámolását sem segítik az új útlevelek, viszont az állampolgárok biometrikus adatainak védelme kétséges. "Nincs olyan technikai megoldás, amivel megfelelően lehetne ezeket az adatokat védeni" - fogalmazott.
Wirth Zsuzsanna