A Pénzügyminisztérium július 18-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a költségvetés első fél éve rosszabbul sikerült a vártnál, és ennek következtében az uniós elszámolás szerinti, év végi hiány felszökhet a GDP 4,6 százalékáról 8 százalékra. A hiány növekedésének indokai között több egyszeri, különálló kiadási tétel is szerepelt. Ezek között volt egy százmilliárdos keret, amit a kormány "üzleti érdekeit szem előtt tartva" újságírói kérdésre sem kívánt nevesíteni.
A hiányt gyarapító százmilliárdos tételről a bejelentés után azonnal megindult a találgatás. Volt, aki úgy vélte, hogy a költségvetési elszámolásba bevont autópálya-építések kerülnek többe a vártnál. De elterjedt az a vélemény is, miszerint az államnak a ferihegyi reptér visszavétele, majd újraértékesítése miatt kellhet majd jótállnia. A korábbi kanadai befektető ugyanis beperelte a magyar államot, mert az Orbán-kormány idején kiszorították őt a reptérről.
Földes Ádám, a TASZ jogásza úgy látja, az állam törvénytelenül járt el, mert közérdekű adatokat próbált eltitkolni. Az adatvédelmi törvény az állami szervek kezelésében lévő információkat vagy ismereteket ugyanis annak tartja, és a TASZ szerint ez a költségvetési hiányra vonatkozó információkra is érvényes. Földes egyúttal hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre is, amely kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak.
A TASZ programvezetője elmondta: a PM nevében Katona Tamás államtitkár válaszolt az adatigénylésükre, aki tudatta, hogy a százmilliárdos tétel nem tekinthető adatnak. A tárca szerint ez valójában nem több egy olyan előre nem tervezhető kiadással kapcsolatos prognózisnál, amelynek a mértékét és kifizetésének esedékességét most még nem lehet megmondani, mert azok külső, az államon kívül álló tényezőktől függnek.
Noha a leírás elvben megfelelne a reptérperből eredeztetett, esetleges fizetési kötelezettségnek, Katona Tamás megkeresésünkre nem kívánta kommentálni a sajtóhíreket. Inkább ismételten türelemre intett, mondván, a 2006. év zárszámadásából úgyis kiderül, hogy mit rejt az összeg. A zárszámadási törvény jövő nyáron kerül a kormány, ősszel pedig a parlament elé.
Az államtitkár az [origo]-nak is megismételte a tárca jogi osztályának véleményét, miszerint "félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak." Az államtitkár a TASZ keresetével kapcsolatban sajnálkozott, hogy a szervezet nem kereste a további konzultáció lehetőségét, ugyanakkor azt is mondta, hogy a "bíróság legalább majd irányt mutat, ami a vitás kérdések esetén teljesen normális." Földes Ádám szerint akár előbb is születhet az ügyben jogerős ítélet, mint ahogy a zárszámadási törvényt nyilvánosságra hozzák.
Az ominózus eset óta a PM-nek újból módosítania kellett hiányadatait. A felülvizsgálat eredményeképp az idei 8 százalékos hiánycél a GDP 0,6 százalékával, vagyis további 130 milliárd forinttal nőtt. A módosítás indoka ismételten az autópálya-építés finanszírozásának átállítása volt költségvetési körbe. Erre már az Új Egyensúly program meghírdetésekor elkülönítettek 130 milliárdot, amit most megdupláztak. Igaz, a program akkor pont ekkora mértékű (a GDP 1-1,5 százalékára rúgó) kockázatot árazott be.
Bogár Zsolt