Kaiser Ede a móri perben tanúként azt vallotta szerdán a Fővárosi Bíróságon, hogy sosem járt Hajdú Lászlóval együtt Móron. Hozzátette: tudomása szerint egyébként Hajdú egyetlen egyszer sem járt Móron. Hajdú Lászlót társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja az ügyészség.
A móri bankrablás ügyében Hajdút korábban csak azzal vádolták, hogy ő szerezte be a 2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás fegyvereit. A Fővárosi Bíróság ezért el is ítélte a vádlottat, ám tavaly a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást írt elő.
A június 21-én újrakezdett perben az ügyészség módosította a vádat Hajdú ellen, és ettől kezdve már azzal vádolják, hogy ő volt az, aki a bankfiókot végigjárva kioltotta az ott tartózkodó ügyfelek és alkalmazottak életét. Kaiser Edét a Fővárosi Ítélőtábla tavaly tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte ugyanezért a bűncselekményért. Ő szerdán a bíróságon tanúként jelent meg.
Kaiser Ede beszélt arról is, hogy bár ő tervezte a móri bankfiók kirablását, erről Hajdúval nem beszélt. Hozzátette: a viszonya Hajdúval a móri bankrablás előtti hónapokban megromlott, csak ritkán beszéltek telefonon, és azok is "semmitmondó telefonok voltak".
Azokra a bírói kérdésekre, hogy mit tud arról, hogy Hajdúnak milyen köze lehet a móri bankrabláshoz, Kaiser többször is megismételte: "semmit". Kaiser szerint Hajdút légiós múltja és egy terhelő vallomás alapján vádolja az ügyészség.
A móri bankrablás miatt jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és szerdán tanúként meghallgatott Kaiser Ede elmondta: a móri bankrablást követően beszélt Hajdúval a bűncselekményről, és említette neki, hogy azt ő akarta "megcsinálni".
Kaiser vallomásában elmondta: ő a móri bankrablást megelőzően Ausztriába járt ki feltérképezni egy pénzváltót, és ebben az előkészítő folyamatban Hajdú nem vett részt. Kaiser beszélt arról is, hogy a móri bankrablást megelőzően, 2000 őszén a Keleti pályaudvaron, egy utazási irodában elkövetett rablási kísérletnél Hajdú nem merte bántani az alkalmazottat, illetve a 2001 decemberében elkövetett csepeli postarablásban részt sem akart venni, mert "inába szállt a bátorsága".
A tárgyalás Kaiser tanúmeghallgatása után, Hajdú zárkalehallgatási jegyzőkönyveinek részleges ismertetésével folytatódott. Ezzel kapcsolatban Hajdú azt mondta: a kivonatolt lehallgatási jegyzőkönyv helyenként nem pontos, illetve több helyen "fekete humort" tartalmaz, amelyre csak akkor derülhet fény, ha teljes egészében meghallgatják a lehallgatási felvételt, nem csak annak kivonatolt, összevágott részét.