A vétó sem süllyeszti el az Álom Szigetet

Óbuda önkormányzata az igenre, a zöldek pedig a nemre buzdítják a helyieket azon a vasárnapi népszavazáson, amelyen a III. kerület arról dönt, hogy milyen feltételekkel épüljön fel a Hajógyári-sziget déli részén a szállodákat, jachtkikötőt, kaszinót magába foglaló szórakoztató centrum. Az önkormányzat a kerület felvirágoztatását várja a 340 ezer négyzetméteres komplexumtól, a környezetvédők a sziget fáit siratják.

Négy nap múlva szavaznak a III. kerületben a Hajógyári-szigetre tervezett szabadidő-komplexumról, egyelőre azonban az sem világos, hogy pontosan milyen következménye lehet a referendumnak. Pető György, a kerület szocialista alpolgármestere állítja: a szállodákat, jachtkikötőt, kaszinót magába foglaló szórakoztató centrum - ami nem érintené a Sziget fesztivál területét - akkor is megépül, ha az erről szóló kerületi terveket elutasítják a vasárnapi népszavazáson. Ebben az esetben ráadásul 100 ezer négyzetméterrel nagyobb területen, sőt az ígért közlekedési fejlesztések nélkül.

A szeptember 10-i népszavazáson ugyanis a helyiek nem arról szavaznak, hogy a Hajógyári-sziget déli részén fekvő 32 hektáros területen felépüljön-e a szórakoztató centrum, hanem arról, hogy az a kerületi szigorításokat tartalmazó kerületi szabályozási terv, vagy pedig a jóval engedékenyebb, általános kerületi szabályok alapján valósuljon meg. Magyarán a népszavazás tétje az, hogy az elkerülhetetlen 340 ezer négyzetméteres komplexum a helyiek számára előnyös vagy előnytelen módon épüljön-e meg - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján az alpolgármester.

A zöldek - köztük a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért - viszont úgy vélik, hogy az általuk környezetkárósítónak tartott beruházást az önkormányzat mindenféleképpen meg tudja hiúsítani, ha akarja. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője szerint nem a helyi jogszabályokat kell alkalmazni, hanem az építési törvényt, ami kimondja, hogy a tervezett a beruházásnak illeszkedni kell a környezetéhez. A komplexum pedig nem felel meg ennek - mondta az [origo]-nak Jávor.

Az egymásnak ellentmondó érvelések oka, hogy a szórakoztató centrum nem önkormányzati, hanem magánterületen épülne fel, ahol a kerület jogai jóval korlátozottabbak. A Hajógyári-sziget déli részén fekvő elhagyott ipari területet 2003-ban privatizálta az ÁPV Rt., amit az Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolt meg. (A kft. tulajdonosai: a többek között a Duna Plázát is felhúzó Plaza Centers Kft., a Danubius hotelláncot birtokló CP Holdings Ltd, valamint az MKB Bank.) A III. kerület 2003-ben ellenezte a privatizációt, ezt követően pedig hároméves változtatási tilalmat kért a fővárostól a területre, ami idén szeptemberben jár le.

Óbuda mostanra dolgozta ki azt a szabályozási tervet, ami azt írja le, hogy a vállalkozó mit építhet az általa megvásárolt területen. A 3 év alatt elkészült tervezetet támogatta a képviselőtestület MSZP, SZDSZ és Fidesz frakciója is. Várszegi Zsófia, az Álom Sziget Kft szóvivője az [origo]-nak elmondta: a kerületi tervezet több szigorítást is tartalmaz az eredeti tervekhez képest: a felhúzott épületek nem lehetnek magasabbak a fák lombkoronájánál, az eredetileg 10 ezer fősre tervezett konferenciaközpont pedig csak 3500 fő befogadására lehet alkalmas.

Pirossal a szórakoztatóköpont tervezett helyszíne

Az Álom Sziget vállalja a jelenleg a föld alatt fekvő 7 hektáros Hadrianus-palota régészeti feltárását, valamint azt, hogy az építkezések miatt kivágott 150 fa tízszeresét telepíti újra a Hajógyári-sziget egészén. A cég vállalta azt is, hogy 15 milliárd forint értékben infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre a 340 milliárdos beruházáson túl. Többek között lehajtót épít az Árpád hídra, a Bogdáni utat alagúton keresztül vezeti a szigetre, felújítja a szigetre vezető K-hidat, a közeli HÉV-pályát, valamint kiépítené a tömegközeledést is a szigeten.

Várszegi elmondta: ha vasárnap a helyiek elutasítják a kerületi tervezet, akkor is felhúzzák a komplexumot, igaz, akkor az engedmények nélkül. Arra a kérdésre, hogy akkor a beruházónak miért éri meg a kompromisszumos változat, Várszegi azt mondta: az építkezés ebben az esetben előbb megkezdődhet, ráadásul ezeket a terveket támogatja a III. kerület mellett a főváros is. A cég így a lakosság meggyőzése érdekében komoly kampányba kezdett: a szórólapokon túl információs sátrakat állított Óbuda forgalmasabb pontjain, ahol makettekkel, fotókkal próbálják az igen szavazatra rábírni a helyieket.

Az önkormányzat pedig azért állt a beruházás mellé, mert a kerület felvirágzását várja a centrumtól. Pető György elmondta: abban bíznak, hogy a 2012-re felépülő szórakoztatóközpont óriási turisztikai vonzerőt jelent majd, ráadásul az adóbevételek mellett több mint tízezer munkahelyet teremt, valamint végre rendezi a lepusztult ipari területet is.

A zöldek viszont azzal érvelnek, hogy a Westend bevásárlóközpont kétszeresét kitevő beruházás napi legalább 20-25 ezer fős forgalmat generálna, ami tönkretenné a Hajógyári-sziget zöldövezetét. A zöldek nehezményezik azt is, hogy a kerület nem az önkormányzati választások idejére, vagyis október 1-re tűzte ki a népszavazást. Ekkor ugyanis várhatóan többen mennének el szavazni. Mindez pedig azért fontos, mert a kerületi tervek akkor is érvénybe lépnek, ha érvénytelen lesz a népszavazás, vagyis ha azon nem vesz részt a szavazásra jogosultak 50 százaléka. Óbuda a korábbi időpontot azzal indokolta, hogy októberre lejár a változtatási tilalom, így a beruházó a saját tervei szerint belekezdhet az építkezésbe.

Szabó András