"Kevesebb privilégium... az ország irányítóinak kell demonstrálniuk, hogy egy korszerűbb, takarékosabb és hatékonyabb állam kialakítása érdekében képesek korlátozni előjogaikat és jövedelmüket... Csökkentjük a vezetési szinteket, a vezetők számát" - ismételte meg az MSZP tavaszi kampányában többször elhangzott mondatokat az Új Magyarország című kormányprogram. A 2006-os választást megelőzően 11 miniszterelnöki megbízott és 13 kormánybiztos, kormánymeghatalmazott dolgozott, és ezeknek a posztoknak a nagy részét valóban meg is szüntették az új kormány megalakulásával.
Külön kormánybiztos felügyelte például a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokat: Huszty András, akit még Medgyessy Péter nevezett ki. Az ő posztja is megszűnik, de ez nem jelenti azt, hogy távoznia kellene. A miniszterelnök augusztusi határozatából ugyanis kiderül, Huszty miniszterelnöki megbízottként folytatja a munkáját, és ugyanúgy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, illetve a 2010-ben esedékes, sanghaji világkiállításon való magyar részvétellel foglalkozik.
Huszty kinevezése hivatalosan már megtörtént, de mint megtudtuk, munkaszerződését még nem írta alá. "Csak a részletek kidolgozása miatt késik, remélem minél hamarabb aláírhatom" - magyarázta az [origo]-nak Huszty András, viccesen hozzátéve, hogy akkor már pénzt is fog kapni. A megbízott számára a kormányváltás előtt államtitkári javadalmazás járt, a munkáját segítő csapat tagjai, Huszty állítása szerint "jó, ha százezer forintot keresnek". Arra a kérdésre, hogy most mennyit fog keresni, azt mondta, még ő sem tudja.
Felvetésünkre Huszty közölte, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok jobbításában az illetékes gazdasági tárca és Külügyminisztérium mellett szükség van az ő munkájára is. Mint elmondta, tevékenységének lényege a koordináció. "Bármelyik ügynek megvan a maga felelőse, mégis nagyon sokszor szükséges, hogy valaki egyben lássa az egészet".
Kérdésünkre Huszty példaként említette a Budapesten megnyílt kéttannyelvű magyar-kínai iskolát. Ennek elindítása a kormányhatározat szerint az Oktatási Minisztérium feladata lett volna, csakhogy a tárcának nem volt ingatlana, ezért elakadt az ügy. Erre ő kijárta azt a Fővárosi Önkormányzatnál és a Kincstári Vagyonigazgatóságnál, majd a finanszírozásról a kínai oktatási szaktárcával tárgyalt, igaz, Huszty egyébként nem beszél kínaiul.
A Kormányszóvivői Iroda kérdésünkre azt közölte, "a kormánybiztosok és a miniszterelnöki megbízottak valamilyen speciális, illetve a kormány vagy a miniszterelnök feladatkörével összefüggő feladat ellátására kapnak megbízást. Az általuk végzett munka jelentősége indokolja a kinevezésüket, mert így hatékonyabban, nagyobb súllyal tudják ellátni feladatukat, mint ha azt minisztériumi szakértői szinten végeznék."
Tény, hogy Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai évről évre javulnak: míg 2002-ben 154 millió dollár értékben exportáltunk Kínába, addig ez az érték 2004-ben 390, míg 2005-ben már 410 milliót tett ki. Az elmúlt négy évben megnyílt a Bank of China budapesti fiókja, feloldották a Kínába irányuló magyar búza exportját tiltó rendelkezéseket, közvetlen légijárat jött létre a két ország fővárosa között, és részben ennek köszönhetően, jelentősen megnőtt a Magyarországra látogató kínai turisták száma.
Az is tény ugyanakkor, hogy Magyarországnak nincs külön miniszterelnöki megbízottja a Kínához hasonlóan dinamikus fejlődést mutató, egymilliárdos piaccal rendelkező India meghódítására. Nincs külön, minisztériumoktól független ember a világ vezető gazdasági hatalmával, az Egyesült Államokkal történő üzletelés elősegítésére, a világranglistán második Japánnal és a szintén dobogós Németországgal (amely messze legfontosabb európai partnerünk) sem foglalkozik külön erre kijelölt személy. Igaz, a Miniszterelnöki Hivatal egyik államtitkára, Gilyán György személyében van egy kormánybiztos, aki a "keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért" felel.
Lencsés Csaba