Gyurcsány nem vette magára Sólyom kritikáját

Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de szerinte a nyilvánosságra került, a kormány hazudozását beismerő felvétel morális válságot okozott az országban. Szerinte Gyurcsány kockáztatta a demokráciába vetett bizalmat, ezt pedig semmi nem indokolhatja. Gyurcsány azt mondta, egyetért Sólyommal, de a személyét ért bírálatokba részletesebben nem ment bele. Cikkünk második oldalán politikai, szociálpszichológiai szakértők elemzik a botrány körülményeit és lehetséges következményeit.

"Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, mégkevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől" - mondta hétfőn Sólyom László köztársasági elnök. Az alkotmány nem ad lehetőséget közjogi beavatkozásra, csak a képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől - tette hozzá a köztársasági elnök.

Sólyom Lászlót a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kérte fel, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására. A két ellenzéki párt szerint Gyurcsánynak le kellene mondania, és ugyan Sólyom nem szólította fel Gyurcsányt erre, de azért nyilatkozatából egyértelmű a bírálat.

"A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével" - fogalmazott az államfő, aki kijelentette azt is: "A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak." (Az államfő nyilatkozatának teljes szövege elérhető itt és meg is nézheti.)

Gyurcsány hétfőn este ért haza az oroszországi Szocsiból, ahol Putyin orosz elnökkel tárgyalt. A reptérről az MSZP frakcióülésére ment, amelyet követően Lendvai Ildikó frakcióvezetővel tartott rövid tájékoztatót. Lendvai azt mondta, Sülyom nyilatkozatával nem foglalkoztak, de nem azért, mert nem tartják fontosnak. Gyurcsány újságírói kérdésre azt mondta, az államfő nyilatkozata közjogi értelemben akkurátus és pontos. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a demokrácia megerősítése és a közbizalom helyreállítása a fontos.

Bár Sólyom egyértelműen kifogásolta Gyurcsány viselkedését, különösen azt, hogy büszke az általa Balatonőszödön mondottakra, a miniszterelnök hétfői nyilatkozatában csak részben reagált erre. Mint mondta, a kialakult helyzetben mindenkinek megvan - saját magát is beleértve - a felelőssége, ennél tovább azonban nem ment bele az őt ért bírálatba. Lendvai Ildikó közölte, egyhangú szavazással eldöntötték, hogy támogatják a miniszterelnököt, és folytatják a reformokat.

Navracsics: Gyurcsány nemkívánatos személy

Orbán Viktor az MTI információi szerint még hétfőn este hazaérkezik Brüsszelből, ahova még vasárnap utatzott el az Európai Néppárt ülésére. Eredetileg kedden jött volna haza. Közben a Fidesz-frakció hétfőn délután ülésezni kezdett, amelynek elején Navracsics Tibor frakcióvezető azt mondta, kormányfőnek bocsánatot kell kérnie, nemcsak a politikusoktól, de az emberektől is. Hozzátette: a bocsánatkérés sem menti fel az MSZP-t és az SZDSZ-t az alól, hogy leváltsa a kormányt. Navracsics a köztársasági elnök nyilatkozatát úgy értelmezte, hogy az a Fidesz állaspontját erősíti, vagyis, hogy kormánynak mennie kell.

A Fidesz szerint a magyar demokrácia történetének eddig példátlan válsága következett be. "Gyurcsány Ferenc a magyar politikai életben nemkívánatos személlyé vált" - mondta még délelőtt Navracsics, aki korábban azt is kifogásolta, hogy a kormánypártok szerinte lassan hősnek állítják be a miniszterelnököt.

A Fidesz minden alkotmányos eszközt megragad, hogy Gyurcsányt elmozdítsák pozíciójából. Azt azonban többszöri újságírói kérdésre sem árulta el a Fidesz frakcióvezetője, hogy pontosan mit terveznek. Navracsics csak annyit jegyzett meg, hogy nem kizárólag a konstruktív bizalmatlanság eszköze merült fel.

Az MSZP támogatja

A Fidesz és a KDNP mellett az MDF is távozásra szólította fel Gyurcsányt. Az MSZP ugyanakkor továbbra is határozottan kiáll Gyurcsány Ferenc mellett. "Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferencet a reformok végigvitelében és ebben semmilyen kiszivárogtatott beszéd nem tántoríthatja el a koalíciót" - mondta hétfőn Hiller István, az MSZP elnöke. "Szeptember 17. után nem lehet kacsintva beszélni" - utalt a pártelnök Gyurcsány beszéde nyilvánosságra kerülésének dátumára. Hiller tájékoztatót egy bekiabáló zavarta meg, aki gerinctelennek nevezte Gyurcsány Ferencet. (Részletek a tájékoztatóról itt.)

Az SZDSZ kitart a koalíció mellett

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta, hogy pártja kitart a koalíció mellett, amíg a reformok folytatódnak. Közölte ugyanakkor, hogy nem ért egyet a miniszterelnök vasárnap nyilvánosságra hozott kijelentéseinek sem a tartalmával, sem a stílusával. Szerinte azonban voltak eredmények 2002 és 2006 között, példaként említette a haderőreformot, illetve az oktatási reformot, valamint az útépítéseket.

Nem értett egyet Kuncze Gyurcsánnyal abban sem, hogy hazudtak. Ennek alátámasztására az SZDSZ elnöke felidézte korábbi - tavaly novembertől idén májusig - tett nyilatkozatait, amelyek arról szóltak: szigorú költségvetési politikát kell folytatni, emellett reformokra is szükség lesz. Hozzátette: a pártok kampányai elváltak egymástól, az SZDSZ igyekezett őszintén beszélni.

"Sólyom nem tehet semmit"

Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász, Kolláth György már Sólyom nyilatkozata előtt jelezte, szerinte az államfő nem tehet önmagában semmit a Gyurcsány-kormány távozásáért. "Ekkora politikai hatalmat nem ad a magyar alkotmány a köztársasági elnöknek, aki most, a hangfelvétel miatt előállt helyzetben megnyilatkozhat ugyan fontos, alkotmányos értékekről, de nem kezdeményezheti a kormány leváltását" - jelentette ki Kolláth.

Szerinte jelen pillanatban a kormányfő szájából elhangzottak csak politikai és erkölcsi kérdéseket vetnek fel, de az alkotmányjogi helyzet tiszta: Gyurcsány Ferenc teljes jogkörű miniszterelnök a kormánya élén, aki előtt három lehetséges út áll. Először is az alkotmány szerint akár ő, akár külön a kormány, vagy együtt is lemondhatnak, ebben az esetben jut szerephez az államfő, akinek új miniszterelnököt kell jelölnie. Ha a köztársasági elnök jelöltjét 40 napon belül nem választja meg a parlament, csak akkor oszlathatja fel az országgyűlést az államfő. "De ez még ebben az esetben is csak lehetőség a számára, és nem kötelező" - hangsúlyozta Kolláth György.

A másik út az alkotmányjogász szerint, hogy Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, és ha nem kap bizalmat, lemond. Ebben az esetben kerül a labda megint csak Sólyom Lászlóhoz, aki az előbbiek szerint mást jelölhet miniszterelnöknek, és végső esetben feloszlathatja a parlamentet.

A harmadik lehetőség az alkotmányban rögzített, úgynevezett konstruktív bizalmatlanság intézménye, amely azt jelenti, hogy a bizalmatlansági szavazás mellett a kormányváltást kezdeményezőknek meg kell nevezniük azt is, kit jelölnek miniszterelnöknek. Ha az országgyűlési képviselők többsége kifejezi a bizalmatlanságát, akkor ezt a miniszterelnöknek jelölt személyt azonnal megválasztottnak is kell tekinteni.

"Ez azt jelenti, hogy a konstruktív bizalmatlanság esetén az összes országgyűlési képviselő több mint felének kellene szavazni az új jelöltre - ami 194 "igent" jelent -, így a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján erre nem valószínű, hogy sor kerül" - magyarázta Kolláth. Az alkotmányjogász az [origo] kérdésére úgy fogalmazott, hogy bár el lehet kezdeni ezt a bizalmi játékot játszani, de ezrelékben fejezhető ki annak a valószínűsége, hogy kormányváltásra, vagy új választásokra kerülne sor.