Nem dobálhattak volna köveket a rendőrök

Több rendőr visszadobta a  zavargásokban résztvevőkre a feléjük hajított köveket az [origo] helyszíni tudósítói szerint. A törvény ilyen rendőri fellépést nem enged, sőt kifejezetten előírja, hogy ha lehet, konkrét személy ellen, irányítottan kell fellépni. Az igazságügyi miniszter azzal magyarázta a kődobálást, hogy a rendőrök élete forgott veszélyben, ezért minden lehetséges módon megpróbáltak védekezni.

Többórás harcok árán tudták csak a rendőrök feloszlatni a kormány ellen tüntető tömeget keddről szerdára virradóra a fővárosban. A tiltakozók üvegekkel és kövekkel is dobálták a rendőröket. Az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítói szerint több rendőr visszadobta ezeket a köveket a zavargásban résztvevők felé.

A rendőrök ellen irányuló támadások miatt még a fegyverhasználat is jogos lett volna Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szerint, aki erről a rendőrség szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján beszélt. Az [origo] kérdésére viszont elismerte, hogy a kövek dobálásánál nem igazán irányítható, hogy kit találnak el vele a rendőrök, márpedig a rendőrségi törvény még a fegyverhasználatnál is előírja, hogy csak irányítottan, konkrét személy ellen irányulhat.

A miniszter úgy vélte, hogy azért kerülhetett erre sor, mert a rendőrök az életüket veszélyeztető támadások miatt minden eszközzel megpróbáltak védekezni. "Az egész rendőri fellépést még vizsgálni fogjuk, így azt is, hogyan történt a térkövek dobálása rendőrök részéről" - tette hozzá Petrétei.

Az [origo] a térkövek dobálásáról megkérdezte azt az éjjeli bevetésekben résztvevő rendőrt is, aki a kollégáit is képviselete a sajtótájékoztatón. Szabó Lajos alezredes azonban dühbe gurult, és csak annyit mondott, hogy "nem a tüntetőkre, hanem a támadókra" dobták a követ, majd ingerülten elviharzott.

Tilos a tömegbe lőni

A rendőrségre vonatkozó törvény szerint a rendőrök jogosan vethetnek be kényszerítő eszközöket, ha a közvetlen életveszély és sérülés lehetősége, valamint, ha valaki ellenszegül a hatósági intézkedéseknek. Ilyen például a testi kényszer, a bilincs, a szolgálati kutya alkalmazása.

A tömegoszlatásnak is pontosan meghatározott szabályai vannak, amelyeket a rendőröknek az összecsapások során is be kell tartaniuk. Így a rendőri felszólításnak nem engedelmeskedő csoporttal szemben alkalmazni lehet a vízágyút, pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, ingerlőgázt és elfogó hálót. Szerdára virradó éjszaka ezek közül többet is használtak a tömegoszlatáshoz.

Lőfegyvert viszont a törvény szerint tilos bevetni tömegoszlatásra, viszont ha erre nyomós oka van a rendvédelmi szerveknek, akkor lehet alkalmazni csoportban, tömegben lévő személlyel szemben. Így tehát, ha már minden más eszköz, kényszeroszlatás és kellő figyelmeztetés ellenére közvetlen életveszélyes helyzet van, akkor használhatják fegyverüket a rendőrök, de mindig csak konkrét személlyel szemben. Tehát a tömegbe lőni nem lehet.

Helytelennek nevezte a rendőrök kődobálását az [origo] által megkérdezett jogvédő csoport, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is. Kádár András elmondta, hogy a tömegoszlatásnak pontosan rögzített eszközei vannak. "Kétséges, hogy egy utcakövet a tüntetőkre dobó rendőr irányítani tudná, ki ellen lép fel" - magyarázta a jogvédő szervezet munkatársa.