A rendkívüli állapot messze van

Messze van a fővárosi zavargások okozta helyzet attól, hogy rendkívüli állapotot kellene a kormánynak bevezetni, ez nem indokolt - állítja az alkotmányjogász, aki az [origo]-nak azt is elmondta, ebben az esetben milyen pluszjogosítványok állnának a kabinet rendelkezésére a rendrakáshoz. A biztonságpolitikai szakértő sem látja különlegesnek a budapesti helyzetet, mint mondja: a térség tele van tüntetésekkel, igaz, középületek elfoglalása nem jellemző.

Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy bármely kormány élt volna azzal a létező alkotmányos jogosítványával, miszerint rendkívüli állapotot hirdet ki. Lövétei István alkotmányjogász szerint "ha az állam működőképessége máshogy nem biztosítható", akkor hirdethető ki ez a jogi állapot. Mit jelent ez konkrétan?

A taxisblokád idején sem volt

"Ha a közintézmények vagy a közlekedés nem működik, akadozik, vagy leáll az energia- és az élelmiszerellátás" - mondja a jogász, aki állítja: a jelenlegi randalírozások okozta helyzet nem erről szól, messze van a kormány attól, hogy emiatt bevezesse a rendkívüli állapotot. "Akik garázdálkodnak, azokat össze kell fogdosni. Erről szól a mostani helyzet" - közölte az adjunktus.

A rendkívüli állapot esetleges bevezetése az alkotmány szerint különleges jogosítványokat adna a kormány kezébe "az állam hatékonyabb és gyorsabb működtetéséhez". Először is a kormány kijárási tilalmat rendelhetne el, a jelenleg érvényes törvények figyelmen kívül hagyásával korlátozhatná a közlekedést, és bevethetné a magyar honvédséget is a rendzavarók megfékezésére.

Az 1990. októberi taxisblokád idején egyszer volt már olyan helyzet a rendszerváltás utáni Magyarországon, amikor szóba került ez a lehetőség, emlékeztet Lövétei. Akkor nem csak Budapesten, hanem számos vidéki városban megbénult a közlekedés, ami miatt például sok helyen ideiglenesen akadozott az élelmiszerellátás is, de az alkotmányjogász szerint mégsem hirdetett a kormány rendkívüli állapotot.

"Ez nem választási gyűlés, nem demonstráció"

A jelenlegi, "normál jogi helyzetben" minden demonstrációt három nappal korábban be kell előre jelenteni, ennek engedélyeztetését két ok miatt tilthatja meg a rendőrség. Egyrészt az igazságszolgáltatás, másrészt a közlekedés indokolatlan akadályoztatása miatt. Árnyalja a mostani helyzetet, hogy választási időszakban - mint jelenleg - választási nagygyűlést már nem kell előre bejelenteni, "azt spontán lehet szervezni".

Ami az elmúlt két éjszaka történt Budapesten, azt "a legjobb indulattal sem lehet választási gyűlésnek, de még demonstrációnak sem nevezni. Ez erőszakos fellépés" - közölte Lövétei. Szerinte ezek alapvető ismérve, hogy azokat nappal, békésen rendezik.

A tiltakozás gyakori, az ostrom ritka

"Kelet-Közép-Európa tele van tüntetésekkel, de az unió szintúgy" - állítja Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki úgy véli: nemzetközi összevetésben semmi különleges nincs a Budapesten az elmúlt két éjszaka történt zavargásokban.

Tálas szerint ugyanakkor az már viszonylag ritka, hogy középületet ostromolnak a feldühödött tüntetők, az pedig még ritkább, hogy erőszakos körülmények között el is foglalják azt. Bár példa erre is van, igaz, Lengyelországban kevésbé harcias körülmények között néhány éve egyszer a tüntetők behatoltak a mezőgazdasági minisztérium épületébe. A szakértő szerint nemzetközi szinten nem jelent az ország számára biztonsági kockázatot a fővárosi eseménysor, mint fogalmazott, az "belső rendészeti, közbiztonsági ügy".