Az összes választókorú szavazó körében stabilizálódott a Fideszre (34 százalék) és az MSZP-re (22 százalék) szavazók aránya, a részvételüket biztosra ígérők és pártot választók körében viszont valamelyest nőtt az ellenzéki előny (54 a 34 százalékkal szemben) - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a 10 ezer lakos alatti településeken állított pártlistákon jelentős - 38 százalékos - Fidesz-előnyre lehet számítani az MSZP 19 százalékával szemben. Az itt élők 45 százaléka azonban annyira elégedett jelenlegi polgármesterével, hogy ezúttal is rá adja majd a voksát. Ahol nem indul újra a település mostani irányítója, ott is mérsékeltnek nevezhető a változást szorgalmazók aránya: a megkérdezettek 28 százalék egészen bizonyosan új polgármesterjelöltre voksol.
A 10 ezres lélekszámúnál nagyobb kisvárosokban szorosnak mondható a két párt versenye: a Fidesz 30, az MSZP 26 százalékon áll. Ezeken a településeken is nagy esély van a jelenlegi polgármesterek újraválasztására: 41 százalék áll szemben a leváltást szorgalmazó 33 százalékkal.
A megyei jogú városokban - amelyekben pártlistára nem szavaznak az emberek - összességében sokkal jobban áll a Fidesz, mint az MSZP (35 százalék a 19-cel szemben). A polgármesterjelöltek esetében ugyanakkor egyensúlyi helyzetet regisztráltak: 32 százalék szavazna kormánypárti, 33 százalék ellenzéki jelöltre.
A fővárosban kormánypárti előnyt tapasztaltak, a két nagy párt azonos támogatottságával (MSZP és Fidesz: 27-27 százalék; SZDSZ: 5 százalék; MDF: 2 százalék). A két nagy párt hívei egyforma (76-76 százalékos) részvételi aktivitással vágnak neki az önkormányzati választásnak.
Ezúttal is emelkedett a titkolózók aránya. Ebből a jelenleg kilenc százalékos csoportból - más kérdésekre alapozott számítások szerint - hat százaléknyian a kormánypártok, három százaléknyian pedig az ellenzék hívei.