Két jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért pénteki nyílt levelükben azt állította, hogy az előzetes letartóztatást elrendelő bíróságok sokszor automatikusan pecsétet tesznek az ügyészi indítványra a zavargások során őrizetbe vettek ügyeinek tárgyalásakor.
A levelet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszternek, Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és Belovics Ervin legfőbb ügyész helyettesnek címezték. Azt kérték tőlük: tegyék meg a lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a törvény szigora valóban csak azokra sújtson le, akik arra rászolgáltak.
Gyors döntés ígérnek a fellebbezőknek
A jelek szerint a levél címzettjeit nem hozták lázba a túlkapásokól, esetleges jogtalanságokról szóló állítások. Hétfőn az [origo] Lomnici Zoltán titkárságán azt a tájékoztatást kapta, hogy az elnök jelenleg külföldön tartózkodik, ezért egyelőre nem foglalkoznak a jogvédők levelével. A Legfőbb Ügyészség szóvivője kijelentette, hogy mivel az előzetes letartóztatásokról a bíróság dönt, és nem az ügyészség, nem igazán érti, miért keresték meg Belovics Ervint is ebben az ügyben. A szóvivő ugyanakkor lényegében megismételte, amit Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője mondott pénteken az [origo]-nak: "Minden egyes esetet megvizsgálunk és mérlegelünk." Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztályán azt mondták: válaszolni fognak a levélre, de egyelőre sem a válasz várható tartalmáról, sem időpontjáról nem tudnak elárulni semmit.
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője sem akart nyilatkozni a megkérdőjelezett előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban. "A bíróságnak nem lehet más dolga, mint a döntéseivel válaszolni ezekre a kérdésekre" - fogalmazott. Frech annyit azért elmondott, hogy sok fellebbezés érkezett hozzájuk a Pesti Központi Kerületi Bíróság, valamint a Buda Környéki Kerületi Bíróság végzéseivel kapcsolatban. A kollégiumvezető ígéretet tett arra, hogy "nagyon rövid időn belül" meghozzák majd a másodfokú határozatokat ezekben az ügyekben.
A szökés veszélye is indokolhatja az előzetest
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján előzetes letartóztatást akkor lehet elrendelni, ha az illető korábban megszökött vagy elrejtőzött, valamint ha "megalapozottan feltehető", hogy ilyesmivel próbálkozna. Akkor is elrendelhető az előzetes, ha félő, hogy szabadlábon hagyása esetén bűncselekményt követne el, vagy megpróbálná befolyásolni a tanúkat, megsemmisíteni a bizonyítékokat. Az utóbbi két esetben is követelmény, hogy a fenti lehetőségek "megalapozottan feltehetőek" legyenek.
Az [origo] a Magyar és Társa ügyvédi irodát kérdezte arról, a gyakorlatban mit jelent ez. "Más mérlegelés alá kell, hogy essen egy büntetlen előéletű egyetemista, mint olyasvalaki, aki korábban már összeütközésbe került a törvénnyel. Enyhítő körülmény az is, ha valaki családos, gyermekei vannak, vagy megbánást tanúsít" - tudtuk meg.
A Fővárosi Bíróság sajtóreferense hétfő délután közölte: a tüntetésekkel kapcsolatban eddig 168 fővel szemben indítványoztak előzetes letartóztatást, közülük 144 ember esetében el is rendelték azt.
A letartóztatottak között többen vannak olyanok, akiknél felmerült, hogy talán indokolatlanul kerültek ebbe a helyzetbe. Egy állami kitüntetéssel rendelkező fiatal szociológust azzal gyanúsítottak, hogy megdobálta a rendőröket, míg ő kitart amellett, hogy minden ok nélkül vették őrizetbe szerda hajnalban, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Egy elsőéves vegyészmérnök hallgatót állítása szerint saját lépcsőházukban fogtak el a rendőrök, miután békés nézelődést követően, a rohamrendőröktől megijedve megpróbált hazaszaladni. Az egyetemistát szintén dobálással gyanúsítják, és szombaton előzetes letartóztatása mellett döntött a bíróság.
Janecskó Kata