A bő egy hete nyilvánosságra került Gyurcsány-felvétel óta a Fidesz többször is hangsúlyozta, hogy korlátozott mandátumú szakértői kormányra lenne szükség. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a felvetést azzal indokolta, hogy a szakértők lennének képesek visszaállítani a politika iránti közbizalmat. A Fideszben hétfői megkeresésünkre nem közöltek részleteket az elképzelésről, az [origo] által megkérdezett szakértők ugyanakkor kétkedve fogadták az ötletet.
Szíkinger István alkotmányjogász szerint a szakértőkből álló kormányt kizárólag erős parlamenti többséggel lehet létrehozni. Az alkotmányjogász szerint a gyakorlat az, hogy az európai államok gazdasági krízishelyzetben nagykoalíciót - Németországban jelenleg SPD-CDU nagykoalíció - vagy ritkábban szakértői kormányt - Olaszország 1995-96 között - állítanak fel. Szíkinger szerint mindehhez erős támogatásra, többek között egy MSZP-Fidesz paktumra lenne szükség, ennek viszont jelenleg kicsi az esélye.
Ugyancsak realitás nélküli szlogennek tartja a felvetést Gyulai Attila, a Political Capital elemzője, aki szerint olyan szavazatmaximáló ötletről van szó, mint amikor Orbán Viktor a tavaszi választások előtt Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Gyulai szerint egy szakértői kormánynak akkor lenne realitása, ha a tavaszi választások után patthelyzet alakult volna ki, vagyis se az MSZP, sem a Fidesz nem tudott volna kormányt alakítani.
Az ötletről az [origo] szerett volna többet megtudni, Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azonban a párthoz közel álló Nézőpont Intézethez (az intézetről részletek keretes anyagunkban) irányított bennünket, amely hétfőn konkrét személyeket is megnevezett, hogy kik lehetnének a szakértői kormány tagjai. Mráz Ágoston, az elemző intézet kutatásvezetője az [origo]-nak elmondta: a javasolt személyeket nem keresték meg, csupán az alapján állították össze a névsort, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik a bal- és a jobboldal számára is elfogadhatóak lennének.
A javaslat szerint a technokrata kormányt támogatná mind az öt parlamenti párt. Mandátuma egy évre szólna, vagyis 2007 októberében lennének az új választások. A jelenlegi kormányzati struktúra alapján Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke lehetne a kormány miniszterelnöke. (Bihari az Ab szóvivője útján csak annyit közölt: alkotmánybíró nem lehet a kormány tagja.)
Bod Péter Ákos lenne a gazdasági miniszter, aki már az Antall-kormányban is hasonló pozíciót töltötte be. Surányi György volt jegybankelnök állna a pénzügyi, Ferge Zsuzsa szociológus a szociális, Pozsgay Imre, a Németh-kormány volt állam minisztere a kulturális tárca élén.
A külügyi tárcát az európai uniós hivatal korábbi elnöke, Gottfried Péter irányítaná, az igazságügyit Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, az önkormányzatit Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal korábbi elnöke, az egészségügyit pedig Tulassay Tivadar, a SOTE rektora vezetné. A szakértői kormány honvédelmi minisztere Deák János volt vezérkari főnök lenne, a környezetvédelmi tárcát pedig a minisztérium korábbi államtitkára, Hajós Béla vezetné.
Európában egyébként általános minta nincs, de több példa is volt arra, hogy a politikai erők egyetértésével egy konkrét probléma megoldására "tűzoltó kormányok" alakultak. Olaszországban a Silvio Berlusconi vezette koalíció felbomlása után alakult 1995-96-ban a bankár Lamberto Dini vezetésével szakértő kormány a költségvetési gondok megoldására. Romániában Mugur Isarescu, a központi bank korábbi elnöke irányította 2000-ben a kormányt, amelynek célja ugyancsak a gazdaság rendbetétele volt.
Csehországban a Klaus-kormány 1997-es bukása után irányította több mint fél évig az országot egy hivatalnokkormány, amelynek élén Josef Tosovsky bankár állt. Nemrég ismét felvetődött a cseheknél egy szakértői kormány megalakításának gondolata, mivel az egymással szemben álló politikai tömbök egyenlő számú - száz-száz - mandátumot szereztek.
Szabó András