Utánanéz a vitatott letartóztatásoknak az ügyészség

Kérés esetén felülvizsgálja a Legfőbb Ügyészség azoknak a személyeknek az előzetes letartóztatását, akiket jogvédők szerint alaptalanul vettek őrizetbe a múlt heti zavargások során. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért tíz esetben kér vizsgálatot.

Válaszolt a Legfőbb Ügyészség a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért múlt pénteki, a vádhatóság mellett a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az igazságügyi és rendészeti miniszternek címzett nyílt levelére. Ebben a két jogvédő szervezet azt állította, a múlt heti zavargások során őrizetbe vett személyek esetében a bíróságok sokszor automatikusan rendeltek el előzetes letartóztatást. Hétfőig 144 személy előzetes letartóztatását rendelték el a Pesti és a Budai Központi Kerületi Bíróságok, és mindössze 8 esetben alkalmaztak más intézkedést, házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat.

A Legfőbb Ügyészség válaszában azt írta, nincs tudomása konkrét ügyekről, de arra kérte a Helsinki Bizottságot, tájékoztassa, az ügyészség pedig kivizsgálja a bejelentéseket. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság munkatársa az [origo] érdeklődésére azt mondta, körülbelül tíz esetről van tudomásuk, amikor megalapozatlan lehet a gyanúsítás vagy az előzetes letartóztatás. Ezeket, az érintettek védőivel egyeztetve összegyűjtik és elküldik a Legfőbb Ügyészségnek. Ha túlzottnak bizonyul a kényszerintézkedés, az ügyésznek joga van a vádirat benyújtása előtt megszüntetni a letartóztatást.

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján előzetes letartóztatást akkor lehet elrendelni, ha az illető korábban megszökött vagy elrejtőzött, valamint ha "megalapozottan feltehető", hogy ilyesmivel próbálkozna. Akkor is elrendelhető az előzetes, ha félő, hogy szabadlábon hagyása esetén bűncselekményt követne el, vagy megpróbálná befolyásolni a tanúkat, megsemmisíteni a bizonyítékokat. Az utóbbi két esetben is követelmény, hogy a fenti lehetőségek "megalapozottan feltehetőek" legyenek. A letartóztatott személyek 30 napig maradhatnak elzárva, utána meg kell hosszabbítani az intézkedést.

Kádár szerint olyan személyeknél, akiknek rendezett hátterük van, és korábban nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel, nem feltétlenül indokolt az előzetes letartóztatás, még ha elkövettek is valamilyen cselekményt. Az ő esetükben elegendő lenne házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelése. A jogvédő hozzátette, ők csak akkor tudnak eljárni, ha valaki hozzájuk fordul panaszával.

Az [origo] megkereste a levél két másik címzettjét, Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert is. A Legfelsőbb Bíróságon azonban csak annyit közöltek, az elnök házon kívül van, ezért nem tudnak válaszolni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból azt a választ kaptuk, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése a bíróságok hatáskörébe tartozik, és a miniszter biztos benne, a bíróságok a hatályos magyar jogszabályok alapján, a legjobb tudásuk szerint járnak el.

Kovács Áron