Maffiamódszerekről, a Fidesz érdekei szerint folyó lehallgatásról beszélt a Szekeres-beszéd kiszivárgása utáni első nyilatkozatában Nyakó István, az MSZP szóvivője. Azóta kiderült, szó sincs szervezett lehallgatásról, csupán annyi történt, hogy az országos választmány egyik tagja - állítása szerint - nem tudott arról, hogy zárt ülés folyik, és beengedte a terem karzatára a Magyar Rádió riporterét. Ennek ellenére a pártok nem érezhetik magukat biztonságban, a lehallgatáshoz számos eszköz áll a kíváncsiak rendelkezésére. Az MSZP választmányi elnöke, Simon Gábor hétfőn be is jelentette, hogy jövő hétre készítenek elő javaslatot ez ügyben.
A legnagyobb veszélyt manapság a mobiltelefonok jelentik - mondta az [origo] érdeklődésére Nyilas Sándor, egy információvédelemmel foglalkozó cég munkatársa. Ha valaki be tud juttatni egy mobiltelefont a bizalmas tanácskozásra, akkor nyugodtan hallgatózhat. Beállíthatja ugyanis a telefont úgy, hogy az ne csörögjön, hanem automatikusan fogadja a bejövő hívást, így a hívó fél mindent hallhat és rögzíthet, akár három órán át. Léteznek telefonok, amelyekbe mikrofonerősítőt építettek - magyarázta a szakértő -, ezekkel kiváló minőségben lehet hallgatni a helyiségben folyó beszélgetést.
A mobiltelefonos lehallgatás ellen többféleképpen lehet védekezni. Az egyik - az olcsóbb, de kényelmetlenebb - módszer, ha minden belépőt átkutatnak, és a telefonokat elveszik tőlük. A másik lehetőség a helyiség leárnyékolása. Ez azonban a falakon négyzetméterenként 25-50 ezer forintba kerül, míg az ajtók és ablakok esetében meghaladhatja a 150 ezer forintot. Ezzel a módszerrel szinte minden rádióhullámot blokkolhatnak.
Ennél kevesebbe, körülbelül százezer forintba kerülnek a ma már széles körben kapható mobilzavaró berendezések, de ezek csak a telefonok frekvenciáját zavarják, más rögzítő eszközök ettől még működhetnek. Így például lehetséges a rádiós mikrofonok lehallgatása is, akár százméteres távolságból.
A titkos lehallgatásokhoz használt poloskák megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást a szakembereknek, főleg ha a helyiségben sok a bútor, a kábel, álmennyezet és álpadló is van. A titkosszolgálatok mellett néhány polgári cég is foglalkozik poloskakutatással: műszereikkel a teljes rádió-spektrumot végigpásztázzák, így 95 százalékos biztonsággal kiszűrhetik a lehallgatóberendezéseket. Ezt a vizsgálatot nem kell folyamatosan ismételni, elég ha egyszer átkutatnak mindent, majd a helyiséget bezárva, őrizet alatt tartják.
A mai magyar gyakorlat azonban nem annyira a hi-techre, hanem inkább a figyelmetlenségre épít. A legutóbbi kiszivárogtatási botrányban sem poloskákat használtak, csak nem állt senki az ajtóban, hogy megkérdezze, jogosult-e az illető belépni a terembe.
Az illegális lehallgatás bűncselekmény, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést lehet kiróni. Ugyanakkor ha valaki belóg valahová, akkor nem vonható felelősségre. Magyar György ügyvéd a legutóbbi esetre utalva az [origo]-nak azt mondta, önmagában azzal, hogy egy újságíró valahová beférkőzik és onnan szerez tudomást valamiről, nem valósít meg bűncselekményt, csak a dolgát végzi. Ha az ülésen nem volt szó magán-, köz- vagy államtitokról, akkor az újságírónak a tudomására jutott információkat közérdekből közzé kell tennie - véli az ügyvéd.
Kovács Áron