Globalista irányt vár a többség a kormánytól

Legkevésbé a külpolitika érdekli a magyarokat, közülük is a fiatalokat. Nem tetszik nekik a magyar külpolitika iránya, de a legtöbben nem akarnak csak a magyar érdekekre figyelő külpolitikát - többek között ez derül ki a Marketing Centrum felméréséből, amelyben a szolidaritásról, a harmadik világ segítéséről is szó volt.

A felnőtt magyarokat a különböző közéleti, politikai témák közül a külpolitika érdekli a legkevésbé. A fiatalok ebben a kérdésben is, mint általában minden politikát érintő kérdésben a legkevésbé érdeklődőek - derül ki a Marketing Centrum felméréséből. A magyarok 61 százalékát többé-kevésbé érdekli a belpolitika, azonban csak 47 százalékuk mondja ugyanezt a külpolitikáról.

Iskolázottság szerint a diplomások körében magasabb az érdeklődés, "ebből is látszik, hogy a külpolitikával való foglalatosság alapvetően értelmiségi kedvtelés" - olvasható a felmérésről készült jelentésben.

A jelenlegi kormány külpolitikájának megítélése nem túl kedvező. Ha a válaszokat egy -100 és +100 pont közötti skálán nézzük, a magyar külpolitika -15-ös minősítést kapott. Igaz, a felmérés idején a szlovákiai magyarellenes incidensek hatása alatt állt a közvélemény - jegyzik meg a felmérés készítői.

Azt is megkérdezték, milyen külpolitikai irányt kellene Magyarországnak követnie: elzárkózó, csak a magyarság érdekeire figyelő vagy egy demokratikus, humanista értékekért kiálló, inkább globalista irányt. A többség (58 százalék) az utóbbit választotta, míg a befelé forduló, elzárkozó külpolitikára csak 27 százalék szavazott. A globalista külpolitika minden társadalmi csoportban többségbe került, bár az iskolázatlanabbak közül több híve volt az elzárkózásnak.

A közvélemény-kutatás ugyanakkor azt egyértelműen megmutatta, hogy az emberek többsége szerint a gyakorlatban Magyarországnak csak katasztrófahelyzetekben kell segítenie a harmadik világ szegény országait. A megkérdezettek többsége elsősorban a nemzetközi szervezetek feladatának véli a harmadik világ rászorulóinak támogatását, és ezután következnek csak a civil szervezetek, a magyar kormány, végül pedig a magánszemélyek szerepvállalása.

A megkérdezettek 43 százaléka csak katasztrófahelyzetben nyújtana segítséget, de emögött nem sokkal lemaradva, 36 százalékkal képviselteti magát az a vélemény, miszerint "itt is éppen elég szegény van, és először rajtuk kellene segíteni".

A magyarok adományozási hajlandósága változó: a szegények kevésbé adakozó kedvűek. A legtöbben valamilyen természeti katasztrófa áldozatain (38 százalék), illetve az éhezőkön (44 százalék) segítenének leginkább. A gazdagabbak és az iskolázottak nagyobb arányban áldoznának globális környezetvédelmi célokra.