Drágaságot is hozhat a gyógyszeres bekeményítés

Meg lehet-e fékezni a gyógyszerekre költött hatalmas összeg növekedését? Rá lehet-e bírni az embereket arra, hogy ne szedjenek feleslegesen különböző pirulákat? És mindennek eredményeként lehetséges-e, hogy több pénz jut a hatékony gyógyításra? Az Egészségügyi Minisztérium szerint igen, és már kész törvényjavaslatokkal is előállt. Az általunk megkérdezettek - szakértő, ellenzéki politikus és piaci szereplők - viszont némileg árnyalják a képet.

Múlt szerdai sajtótájékoztatóján Molnár Lajos egészségügyi miniszter tőle szokatlanul türelmesen, mindenféle pikírt megjegyzés nélkül válaszolt az újságírók kérdéseire. Igaz, különösen fontos téma volt napirenden: ekkor mutatták be a kormány első egészségügyi reformlépéseit tartalmazó törvényjavaslatokat, amelyek többek között a gyógyszerek forgalmazásával és árusításával foglalkoznak.

Az egészségügyi tárca szerint azért van szükség reformokra, mert évről évre többet költünk a gyógyszerekre: idén 400 milliárd forintot, a kormány szerint többet, mint a felsőoktatásra és a kultúrára összesen. Az egészségügyi reformról szóló zöld könyv szerint Magyarországon kívül egy országban sem költenek annyit gyógyszertámogatásra, mint fekvőbeteg-ellátásra. Ezen akar változtatni az Egészségügyi Minisztérium, amelynek egyik fő érve, hogy törvénymódosítás nélkül a jövőben többet kellene fizetni a gyógyszerekért, mint most. Emellett ígéri, hogy több pénz jut a gyógyításra, valamint csökken a felesleges gyógyszerfogyasztás. Némileg árnyalják a képet az [origo] által megkérdezettek.

Mennyibe kerül majd a gyógyszer?

Kormány: ha nem lenne a gyógyszer-gazdaságossági törvény, akkor a betegeknek a jövőben sokkal többet kellene fizetniük a gyógyszerekért, mint most. Az új törvény átalakítaná a korábbi ártámogatási rendszert, mégpedig úgy, hogy terheket ró a gyártókra, az orvosokra, patikákra és a betegekre is. A gyártóknak úgynevezett rabattot, vagyis árkedvezményt kell fizetniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), persze ez alól mentességet kaphatnak, ha maguktól csökkentik bizonyos termékek árát. A tervezetben szerepel az is, hogy az orvosoknak az azonos hatóanyagú orvosságok közül az olcsóbbat kell felírniuk, ellenkező esetben a biztosító megbünteti a renitens orvosokat.

Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint igaz lehet a kormány állítása, miszerint a változtatások nélkül többet kellene fizetni a jövőben a gyógyszerekért. A szakértő szerint a gyógyszerkiadások összege egyre gyorsabban nő, így ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni. A kormány megoldása pedig egyike a választható megoldásoknak. Hasonló véleményen van a a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is. Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője szerint a törvényben több olyan elem is van, ami a tb támogatást élvező gyógyszerek körében ösztönzi az árversenyt, ez pedig az árak csökkenését is eredményezheti. A GVH szerint a törvény révén főként a szabadalmi védelmet már nem élvező (úgynevezett generikus) készítményeknél várható további árcsökkenés.

Tóth Judit, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MGYOSZ) szóvivője szerint viszont inkább az árak növekedése várható több termék esetén is. Tóth szerint ennek oka, hogy magyar gyártókat érő sarcok miatt nem éri meg majd a kifejezetten a hazai piacra készült, olcsóbb orvosságokat gyártani, így a magyar vásárlók kénytelenek lesznek majd az azonos hatóanyagú, de drágább külföldi terméket megvenni. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint felfelé emelheti az árakat az is, hogy a tb-támogatást nem élvező gyógyszereknél a felső árkorlátot eltörli a kormány. Mikola István, a Fidesz egészségügyi politikusa szerint pedig az orvosságok árát az növelheti, hogy a patikákon kívül máshol lehet majd gyógyszereket venni. A politikus szerint a gyógyszertárakat valószínűleg felvásárolják majd a nagy patikaláncok, amelyek mesterségesen magasan tartják az árakat.

Csökken a felesleges gyógyszerfogyasztás?

Kormány: az ingyen gyógyszer megszüntetésével és az orvosok gyógyszerfelírási szokásainak megváltozatásával csökken az indokolatlan gyógyszerfogyasztás. Az OEP által 100 százalékosan támogatott gyógyszerekért 300 forintot kell majd fizetni. Újdonság lesz az is, hogy kb. 100-150 recept nélküli gyógyszer kapható lesz a patikákon kívül is.

A GVH szerint azzal, hogy megváltoztatják az orvosok gyógyszerírási szokásait, csökkenhet a betegeknek a drágább márkák vásárlása miatti többletkiadása. A versenyhivatal szerint nem fog nőni a gyógyszerfogyasztás attól sem, hogy több helyen lehet majd hozzáférni az orvosságokhoz. "A gyógyszer nem élvezeti cikk, attól nem lesz több fejfájásos ember, ha több helyen lehet orvosságot venni" - mondta az [origo]-nak a versenyhivatal irodavezetője.

Mikola István szerint viszont azokban az országokban, ahol az orvosságokat a patikákon kívül, máshol is be lehet szerezni, mindenhol megugrott a hamisított gyógyszerek aránya, így pont a gyógyszerfogyasztás további növekedése várható. A Fideszhez hasonló véleményen van a gyógyszerész kamara. Sinkó Eszter szerint nem lehet megmondani, hogy a gyógyszerfogyasztás arányának csökkenése jó vagy rossz. Ehelyett azt kéne pontosan szabályozni, hogy egyes betegségtípusok esetén milyen gyógyszerre, vizsgálatra, beavatkozásra van szükség.

Több pénz lesz a gyógyításra?

Kormány: az új törvények révén a jövőben több pénz jut a gyógyításra. Az évente növekvő gyógyszerkiadásokat a törvény visszafogja, így nagyobb összeget tudnak fordítani a kórházak és a háziorvosok finanszírozására.

A SOTE munkatársa szerint ez az állítás akkor igaz, ha a kormány évente ugyanakkora összeget fordít az egészségügyre, így a gyógyszerkassza rendbetétele után valóban több pénz juthat gyógyításra. A versenyhivatal szerint is a gyógszerkassza rendbetétele után több pénz juthat a kórházakra, rendelőintézetekre és akár az orvosok fizetésére is. Mikola István szerint viszont az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram azt tartalmazza, hogy csökkenteni kell az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokat, így több milliárd forint kivonása várható. A gyógyszerész kamara elnöke szerint a gyógyításra és a gyógyszerekre szánt forrásokat nem lehet szétválasztani, mivel a gyógyszeres kezelés a gyógyítás része.

Szabó András