Makacs pártok béníthatnak meg két megyét

Megmakacsolta magát mindkét politikai oldal Somogy és a Heves megyében. A két megyei önkormányzat a mandátumegyenlőség miatt képtelen tisztségviselőket választani, annak ellenére, hogy mindenki az együttműködésről és a kompromisszumról beszél. Ha nem tudnak megegyezni, a parlament feloszlathatja a testületeket.

A somogyi közgyűlés szombaton, a hevesi hétfőn kísérelt meg tisztségviselőket választani, bizottságokat létrehozni - hiába. Mindkét megyét az október 1-i önkormányzati választásokon a két politikai oldal között kialakult mandátumegyenlőség bénítja meg, így nem sikerült elnököt, alelnököket választani. Hevesben a Fidesznek és az MSZP-nek egyaránt 20 mandátuma van, míg Somogyban a Fidesz 20, az MSZP és a Gyenesei István korábbi közgyűlési elnök nevével fémjelzett, Somogyért Egyesületnek 10-10 mandátuma van.

A somogyi fideszesek szerint épp Gyenesei az akadálya a megegyezésnek, akinek javára tavasszal a parlamenti választás második fordulójában visszalépett az MSZP jelöltje. Gelencsér Attila, a Fidesz közgyűlési elnökjelöltje az [origo]-nak azt mondta, ők felajánlották a nagykoalíciót, vagyis egy alelnöki posztot a szocialistáknak, de az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy Gyenesei legyen az alelnök.

Egy emberen múlik

"Fél óra alatt meg lehetne egyezni, ha az MSZP nem ragaszkodna Gyeneseihez" -véli Gelencsér, aki szerint a Somogyért Egyesület nem független szervezet. "Az a Somogyért legnagyobb trükkje, hogy függetlennek mondja magát" - mondta a fideszes politikus, aki szerint Gyeneseiék baloldali elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy az egyesület és az MSZP együtt tárgyalnak a közgyűlési posztokról.

Gyenesei István

Egészen másként látja a helyzetet az MSZP-s Kolber István. A szocialista képviselő, aki 1994 és 1998 közt volt már a közgyűlés elnöke, érdeklődésünkre tagadta, hogy az MSZP "Gyenesei foglya" lenne. A szocialisták álláspontja szerint a nagykoalíciót úgy kellene létrehozni, hogy abban mind a három, a közgyűlésbe bejutott szervezet szerepet kapjon. Ellenkező esetben Kolber szerint az energiák nagyobb része belső csatározásokra menne el. Megoldási lehetőségként csak annyit tudott hozzátenni, hogy szerdán folytatják az egyeztetést.

Gyenesei szerint is a Fidesz a felelős a kialakult helyzetért. Ő úgy véli, a Somogyért és az MSZP részéről már komoly kompromisszum, hogy őt nem elnöknek, hanem alelnöknek jelölik. Gyenesei azt mondta, a Fidesz ki akarja rekeszteni a Somogyért Egyesületet, pedig a mögött is szavazatok, a választók negyedének akarata áll. Gyenesei azt állítja, a Fidesz hamis képet akar festeni róla és az egyesületről.

Hevesben teljes a tehetetlenség

A somogyinál eggyel kevesebb szereplője van a történetnek Heves megyében, ami azonban nem jelenti azt, hogy könnyebb lenne megoldani a kialakult helyzetet. Mivel a Fidesznek és az MSZP-nek egyaránt 20 képviselője van, mindkét fél magának követeli a közgyűlés elnöki posztját.

Sós Tamás

Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője egy egri sajtótájékoztatón azt mondta, azért az MSZP-nek kell adnia az elnököt, mert ők egyetlen szervezetként szereztek ugyanannyi mandátumot, mint a Fidesz négy szövetségesével együtt. Sós Tamás, a közgyűlés előző, szocialista elnöke ezt az [origo] érdeklődésére annyiban módosította, hogy azért lenne jobb, ha ők adnák az elnököt, mert nekik, kormánypártként jobb lehetőségeik vannak a fejlesztési pénzek megszerzésére.

Herman István, a Fidesz közgyűlési elnökjelöltje azt mondta, azért őket illetné az elnöki poszt, mert 940 szavazattal többet kaptak, és a megye 120 településéből is 74-et ők irányíthatnak. A fideszes politikus hangsúlyozta, ők szakmai, nem pedig politikai alapon szeretnének együttműködni és a megyét irányítani.

Feloszlathatják a közgyűléseket

Megválasztott elnök és tisztségviselők hiányában a megyei közgyűlések gyakorlatilag megbénultak. Igaz ugyan, hogy a korelnök összehívhatja és vezetheti az üléseket, de ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Jelenleg az apparátusok még működnek az elfogadott költségvetések alapján, az intézmények dolgozói megkapják fizetésüket, de jövő februárban új költségvetést kell készíteni és elfogadni.

Ha a politikusok nem tudnak megmegegyezni, a közgyűlés a választások után hat hónappal feloszlathatja önmagát, de egy idő után a megyei közigazgatási hivatal is megunhatja a működésképtelenséget. Ebben az esetben a hivatal az önkormányzati miniszternél kezdeményezheti a közgyűlés feloszlatását. Hogy mennyi idő után fogyhat el a hivatal türelme, azt Benkár József, a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője nem tudta megmondani, mivel ilyesmire még nem volt példa Magyarországon.

Ha mégis bekövetkezne ez a helyzet, a miniszternek előterjesztést kell készítenie a kormány számára, amely az Országgyűlés elé benyújtja azt. A parlament ezután kikéri az Alkotmánybíróság véleményét, és dönt a feloszlatásról. Ezzel egyidőben kiírja az új választást, amelyet három hónapon belül le kell bonyolítani. Összességében ez a folyamat is legalább fél éven keresztül húzódhat.

Kovács Áron