A Kossuth tér kiürítését sem zárják ki a rendőrök

Hiába tárgyalt a rendőrség a Kossuth téri tüntetőkkel, nem tudtak megállapodni, milyen feltételekkel maradhatnak a kormányellenes demonstrálók a helyszínen október 23-án is. Takács András, a tüntetés egyik szervezője szerint az már nem kérdés, hogy a téren maradnak, ugyanakkor a rendőrség nem zárta ki azt sem, hogy kiürítik a Parlament előtti területet. Az egyeztetés csütörtökön folytatódik. A sátrak okozhatnak még problémát.

Nem született megegyezés a rendőrség és a kormányellenes demonstrálók képviselői közt. A szerdai tárgyalásokat a rendőrség kezdeményezte, miután kedden nem tudtak dűlőre jutni. A tüntetők ugyanis az állami ünnepségek alatt is használni akarják a Kossuth teret. Kedden a két fél - a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői - nem tudtak megegyezni arról, kié legyen a tér 23-án, a megemlékezések idején. A demonstrálók azzal fenyegetőztek, hogy ellenállnak, ha a rendőrség el akarja távolítani őket.

A szerdai, majdnem háromórás megbeszélés után is csak azt tudták közölni, nem állapodtak meg, ezért csütörtökön tíz órától még egy egyeztetést tartanak. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője előrebocsátotta, a rendőrség "egy fikarcnyit sem enged" álláspontjából. A rendőrség azt javasolta, hogy egy kisebb, kordonnal elkerített területen maradhatnak a tüntetők október 23-án is. Ez a terület egyébként Garamvölgyi szerint nagyobb lenne, mint amit korábban Grespik László, a tüntetők jogi tanácsadója javasolt. Sátor nem maradhatna a területen, a beléptetést ellenőrizné a rendőrség. Ez 20-án déltől 23-án estig maradna így. "Ennél korrektebb ajánlatot nem lehet tenni" - fogalmazott az ORFK szóvivője.

A tüntetők képviselői ugyanakkor ebbe nem egyeztek bele, arról sem ők, sem a rendőrség nem beszélt, hogy pontosan miért. Az [origo] megkeresésére Takács András, a tüntetők egyik vezetője azt mondta: a rendőrség egy csupasz teret akar, ahol néhány ember lézeng, és ez számukra nem elfogadható. Azt is szeretnék, ha maradhatnának a sátrak az általuk elfoglalt területen.

Kényszerítő eszközről is szó lehet

Garamvölgyi arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a tüntetők csütörtökön sem fogadják el az ajánlatot, azt válaszolta, "az ORFK vezetője dönteni fog". Újságírók érdeklődésére, hogy ez jelentheti-e a tér kiürítését, a szóvivő azt mondta, "elvileg erről is lehet szó".

A rendőrség négy jogszabály alapján is legálisan kiürítheti a teret - mondta Garamvölgyi. Ez a rendőrségi törvény, a gyülekezési törvény, egy 1973-as ENSZ-egyezmény és egy 1996-os kormányrendelet alapján is lehetséges. Biztonsági okokból ugyanis van lehetőség a gyülekezési jogok korlátozására, főként, ha "védett személyek védelméről" van szó. Ennek érdekében a rendőrség például lezárhat a forgalom elől egy bizonyos területet - ez esetben a Kossuth teret -, amely így már nem minősül közterületnek, vagyis a már bejelentett rendezvények sem tarthatók meg itt.

Ebben az esetben "a rendőr személy- és létesítménybiztosítási intézkedésének végrehajtását akadályozó személlyel szemben - az arányosság elvének figyelembevételével - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja" - olvasható egy kormányzati munkaanyagban, amelyben jogi szakértők foglalnak állást a Kossuth téri ünnepség biztosításának lehetőségéről.

Mindenképp maradnának

Takács András, a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője a szerdai megbeszélés után csak annyit mondott: közeledtek az álláspontok. Szerinte az, hogy maradnak-e a demonstrálók október 23-án a téren, "már nem is volt vita tárgya". Takács azt mondta, hogy a 18-19 órára tervezett "nemzetgyűlést" meg fogják tudni tartani.

Takács korábban azt nyilatkozta: a rendőrség hajlik a területmegosztásra, és Grespik Lászlónak is ez volt a benyomása. "A nagyon jó hír az, hogy velem mint jogi tanácsadóval Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese azt közölte, hogy a Köztársasági Őrezreddel is egyeztetve lehetségesnek tartják, hogy egy bizonyos területen megmarad október 23-ra az úgynevezett kisszínpad, s a tüntetés folytatódhat" - nyilatkozta Grespik László. Hozzátette: a tüntetés szervezői kedden kifejezték az egyeztetésen, hogy hajlandóak magukat önkorlátozásnak alávetni, azaz "a kisszínpad szilenciumot hirdet arra az időre, amíg az állami ünnepség lesz".

Grespik még a szerdai egyeztetés előtt azt mondta, arra is vonatkozna az "önkorlátozás", hogy a Kossuth téri tüntetők megengedik egy viszonylag kisebb, füves terület tűzszerészeti vizsgálatát, illetve azok, akik ide bemennek, személyi átvizsgálásnak is alávetik magukat. "Ez egy olyan ésszerű kompromisszum, legalábbis szerintem, ami (...) elfogadhatónak tűnik" - mondta. A javaslat szerint a kisszínpad megmaradna, egy beléptetőkapun lehetne bemenni oda, és a Rákóczi-szobor már nem tartozna bele ebbe a területbe. A füves területnek a fele maradna a tüntetés terepe.