Gyurcsány nyugodtan várhatja az MSZP-s felbolydulást

Bár hivatalosan csak helyzetet értékelnek és az 1956-os forradalomról emlékeznek meg a szocialisták a szombati rendkívüli kongresszuson, a levegőben lóg a pártelnökség kérdése is. Egyelőre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egyetlen jelölt, aki, akárcsak a miniszterelnöki szék 2004-es elfoglalásakor, ismét a vidéki bázisra próbál támaszkodni, a jelek szerint sikerrel.

"A miniszterelnök bejelentette, pártelnök szeretne lenni. Ki lenne az a bátor, aki ezek után azt mondja, nem lehet?" - foglalta össze véleményét az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő vidéki szocialista vezető. Szerinte az MSZP, ha akarna sem tudna szembeszállni a kormányfő ambícióival. Hivatalosan ugyan nem szerepelnek személyi kérdések a napirenden a szombati kongresszus napirendjén, de a pártelnökség témája a levegőben lóg.

A jelenlegi pártelnök, Hiller István jelezte, hogy nem jelölteti magát újra, Gyurcsány Ferenc kormányfő viszont már az önkormányzati választások előtt bejelentette - és a balatonőszödi beszéd kiszivárgása után is megerősítette -, jelölteti magát a posztra, Rajta kívül eddig nem merült fel más név, és mindegyik általunk megkérdezett szocialista vezető helyeselte, hogy a miniszterelnök legyen a párt első embere.

"Kifejezetten szerencsés lépés lenne, ha Gyurcsány átvenné a párt irányítását is" - mondta érdeklődésünkre Szabó György, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, aki szerint így nem jönnek létre párhuzamos hatalmi struktúrák. "Az ilyen perszonálunió már bevált a világ sok országában" - vélte Szabó. "Nincs okunk kihátrálni Gyurcsány mögül, de azt szeretnénk, hogy például Szili Katalin és Kiss Péter arca is ott legyen, mert ez hitelesíti a baloldalt" - árnyalta valamennyire a képet Géczi József Alajos, Csongrád megyei alelnök.

"Nagyon intenzív beszélgetések"

A miniszterelnöki szék 2004-es elfoglalásakor Gyurcsány a vidéki bázisra támaszkodott, és a megyei politikusok szerepe idén októberben ismét felértékelődött. A kormányfő ugyanis elkezdte végigjárni a különböző régiókat, ahol a megyei politikusokkal találkozott. Ahogy blogjában fogalmazott, "ezek hosszú, majd' három órás, nagyon intenzív beszélgetések", az általunk megkérdezettek szerint azonban miniszterelnök ezeken az összejöveteleken nem igazán mondott újat. A politikusok közlése szerint csak azt erősítette meg, amit korábban is mondott, hogy a reformokat következetesen végig kell vinni, és ennek az árát fizette meg az MSZP október elsején. A pártelnöki pozícióról elmondásuk szerint nem volt szó.

A szombati MSZP-kongresszussal elindul ugyanakkor a tisztújítás folyamata, és ebben ugyancsak fontos lesz a vidéki bázis. A tisztújítás ugyanis az MSZP-ben felmenő rendszerben történik, vagyis először a helyi, majd a megyei szervezetek vezetőit választják meg, és ezek után következik az országos kongresszus, amely megválasztja a párt elnökét. Erre a posztra az lehet jelölt, akit a küldöttek legalább egyharmada ajánl.

Az elnökválasztó kongresszus pontos dátumáról szombaton határoznak, de várhatóan februárban tartják. Egy név nélkül nyilatkozó budapesti küldött szerint épp ezért a most kezdődő időszak igen aktív lesz a párt életében, még ha az nem mindig látszik is. "Az igazán nagy viták nem a kongresszuson szoktak folyni" - mondta.

Korlátoznák az új tagok jogait

Gyurcsány Ferenc már korábban jelezte, szükségesnek tartja magának a pártnak az átalakítását is, ami elriaszthat esetleg néhány olyan politikust, aki jelenleg nyeregben van. Hogy pontosan milyen változtatásokra gondol Gyurcsány, arról egyelőre keveset tudni, mindenesetre a szombati kongresszuson elkezdődik az MSZP új alapszabályának megalkotása is.

Az [origo]-nak nyilatkozó szocialisták szerint a mai szabályzat elavult és sok ponton hiányos, amit a közelmúlt botrányai, például a Vas megyei szervezet feloszlatása is bizonyít. Éppen ezért a tervezett módosítások közt szerepel a tagfelvétel újraszabályozása. A tervek szerint az új belépők két évig nem szavazhatnának személyi kérdésekben, ami kizárná az egyes szervezetek hirtelen elfoglalásának lehetőségét.

Simon Gábor választmányi elnök korábban, egy televíziós interjúban felvetette, hogy a párt szervezetének az új közigazgatási egységekhez, a kistérséghez és a régióhoz kellene igazodnia, de az [origo] által megkérdezett helyi vezetők ragaszkodnak a megyékhez. Kolber István Somogy megyei elnök például azt mondta, mivel nincsenek választott régiók, nem biztos, hogy erőltetni kellene a párt ilyen átalakítását.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Szabó György és Oláh Lajos, Hajdú-Bihar megyei elnök is. Utóbbi szerint biztos, hogy megmarad a jelenlegi, választókerületekre és megyékre épülő rendszer. Mivel azonban a régiók lesznek a fejlesztési pénzek célterületei, lehetséges, hogy létrehoznak majd úgynevezett regionális párttanácsokat, ahol a megyei szervezetek vezetői egyeztethetnek.

Az új alapszabály megalkotására a kongresszus várhatóan felkér egy bizottságot, amely összegyűjti az ötleteket, a helyi szervezetek megrendeléseit. A tervek szerint a testületnek januárban kell leraknia a szövegtervezetet az elnökség és a választmány asztalára. A küldöttek a tanácskozáson ajánlásokat fogalmaznak meg a párt jövőbeli működésével kapcsolatban is. Az egyik, a Baloldali Tömörülés által felvetett irány az MSZP néppártosodása, vagyis a párt társadalmi bázisának szélesítése.

Ezzel az általunk megkérdezett vidéki politikusok is egyetértenek, bár van, aki szerint a szocialisták már ma is néppártként működnek. "A lényeg, ami e mögött a kifejezés mögött van: intenzívebb kapcsolatokat kell ápolni a társadalom különböző csoportjaival, a civil szervezetekkel és a gazdaság szereplőivel. Ebben biztos van tennivalónk" - mondta Szabó György. Az MSZP ugyanakkor továbbra is több beleszólást követel magának a kormányzati ügyekbe. Ahogy Géczi József Alajos fogalmazott: "Van mit újragondolni."

Kovács Áron