Az emberek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a rendőrség helyesen tette, hogy 23-án hajnalban feloszlatta a Kossuth téri tüntetést - ismerteti a Medián adatait a Népszabadság szerdai száma. A napilap közlése szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli: a be nem jelentett budapesti tüntetésekkel szemben is ez volt a helyes eljárás. A közvéleménykutató 600 fő megkérdezésével készített felmérést.
Tudósítóink beszámolója szerint a rendőrök a délutáni, illetve esti utcai tiltakozások során többször is fejmagasságban lőttek ki könnygáz gránátokat, amelyek így könnyen sérülést okozhatnak. Emellett a rendőrök több elfogott embert is megvertek, derül ki a fotókból. A budapesti rendőrfőkapitány ugyanakkor azt állítja, a rendőrök szakszerűen és határozottan jártak el.
Az emberek többsége támogatja a rendőröket, derül ki Szonda Ipsos felméréséből, amely az ünnep másnapján készített 500 fős telefonos reprezentatív közvéleménykutatást. Eszerint az utcai tiltakozások feloszlatásához választott rendőri intézkedésekkel is azonosulni tud a megkérdezettek 54 százaléka, sőt, az emberek hat százaléka még keményebb fellépést várt volna, viszont 31 százalékuk brutalitásnak értékeli a gumilövedékek és a könnygáz bevetését. Ezt a felmérést a közszolgálati televízió Az Este című műsora ismertette.
Részben hasonló adatokat mért a Medián. A fellépés keménységének megítélése náluk is élesen megosztja a közvéleményt, ám itt néhány százalékkal többen vannak azok, akik azt túlságosan agresszívnak érezték. Megosztott a közvélemény abban a kérdésben is, hogy melyik fél okozta az indulatok elszabadulását: 41 százalék szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint pedig fordítva.
Gyurcsány vagy balhé?
A Medián szerint az emberek csaknem háromnegyede - kormánypártiak és a "bizonytalanok" elsöprő többsége - elítéli, hogy voltak, akik megzavarták a nemzeti ünnepet, a Fidesz-szavazók többsége szerint viszont éppen '56 szelleme vitte utcára az embereket a felmérése alapján.
A Szonda arra is kíváncsi volt, hogy mi lehetett az emberek szerint a zavargások célja. Mérésük alapján a megkérdezettek 43 százaléka szerint a hétfői tüntetéshullám célja Gyurcsány Ferenc távozásának kikényszerítése. Egy jelentős rész, 25 százalék ellenben úgy véli, a rendbontókat csak a balhé vezérelte.
A történtek a Medián mérési eredményei szerint alapvetően nem változtatták meg a politikai közhangulatot: továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania (48 százalék), bár érzékelhetően csökkent az arányuk a legutóbbi, október 7-én és 8-án készített felméréséhez képest, amikor még 56 százalék gondolta így.
A Szonda kutatói arra a kérdésre is keresték a választ, hogy vajon a megkérdezettek milyen megoldást látnának szívesen a belpolitikai válságra. Az Estében elhangzott adatok szerint minden második ember azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor leülne tárgyalni az ország dolgairól.
A közvélemény többsége azt várja a két egymásnak feszülő politikai vezetőtől, hogy közösen, egymással szót értve mutassanak kiutat a válságból. Csak 17 százalék gondolja, hogy a kormányfő egyeztetés nélkül menjen előre, illetve csak 3 százalék, hogy az ellenzék vezére tartson ki a nyílt utcán. Míg Gyurcsány Ferenctől egyharmadnyian még mindig megválnának, majdnem minden második ember az ellenzékkel való megegyezést igényli a Szonda mérése szerint.
Nagyjából ekkora a nyomás Orbán Viktoron, hogy ő is kössön békét, értsen szót a kormánnyal. Emellett jelentős, 27 százaléknyi azok aránya is, akik azt várják az egykori miniszterelnöktől, hogy hagyja abba az utcai politizálást. A Gyurcsány Ferenc távozását követelő 30 százalékhoz képest 19százalék azok aránya, akik jobban éreznék magukat, ha Orbán Viktor visszavonulna a politikától.
Mindkét oldalnak árthattak
A válaszadók majdnem kétharmada gondolja, hogy mindkét politikai erőnek egyformán ártottak a zavargások - mutatta ki a Szonda felmérése. Egy hónapja a tévészékház ostroma után, mikor hasonló képeket láttak az emberek, még mindig második ember gondolta, hogy a kormányoldalnak inkább ártott az erőszak.
Egy hónappal ezelőtthöz képest duplájára nőtt azok aránya, akik szerint mindkét politikai oldal felelős a kialakult helyzetért. Viszont a szeptember 22-i felméréshez képest 14 százalékkal kevesebben vannak azok, akik a koalíciót hibáztatják az utcai zavargásokért. Ez a sokaság most 25 százalékos.
Szeptember végéhez képest minimálisan 1 százalékkal csökkent azok aránya, akik szerint az ellenzék magatartása miatt fajultak el az események. Úgy tűnik, a zavargásokat a közvélemény immár belekalkulálta az ünnepbe. A megkérdezettek 59 százaléka gondolta, hogy utcai harcokkal zárul majd október 23-a.