Már a rendőrség is vizsgálja a túlkapásokat

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka elismerte az [origo]-nak, hogy voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Kérdéses ugyanakkor, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta és azonosító számot sem viseltek.

Belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el Dobozi József rendőr-dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) parancsnoka az október 23-ai rendőri fellépésekkel kapcsolatban. A REBISZ parancsnoka pénteken az [origo]-nak nyilatkozva azt mondta, ő maga is látott olyan felvételeket, amelyeken a rendőrök kifogásolhatóan jártak el.

Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya még úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, ezt Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az [origo]-nak nem tudta kommentálni. Mint mondta, Dobozi a saját hatáskörében, a REBISZ-nél rendelt el vizsgálatot, ez pedig - mint fogalmazott - "másik cég", nem tartozik a BRFK alá. Az ORFK szóvivője az MTI-nek később azt nyilatkozta, hogy nem belső, hanem tényfeltáró vizsgálatot indított a REBISZ parancsnoka.

Dobozi József emlékeztetett a rendőrségi törvényre, amely kimondja, hogy a kényszerítő eszközöket csak addig lehet alkalmazni, amíg ez célját el nem éri. Ez azt jelenti, hogy a földön fekvő, már harcképtelenné tett tüntetőt például nem szabad verni vagy rugdosni - tette hozzá. Több fotón és felvételen látszott, hogy ennek az ellenkezője történt hétfőn.

A dandártábornok hangsúlyozta, hogy a parancsnokoknak is felelősségük van abban, hogy az esetleges túlkapások észlelésekor intézkedjenek, ezért ő meg is teszi a szükséges lépéseket. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy hogyan tudják majd felismerni a különböző fényképeken dokumentált maszkos, azonosító jelzéssel nem rendelkező rendőröket, Dobozi csak annyit felelt, hogy megpróbálják azonosítani őket. "Biztosíték nincs rá, de nagy valószínűséggel sikerül" - mondta.

Korábban több civil szervezet is felemelte a hangját az ellen, hogy a 23-án este intézkedő rohamrendőrökön nem volt semmiféle azonosító vagy számjelzés, noha a rendőrségi törvény ezt előírja. A rendőrség ezt azzal indokolta, hogy csapaterőben alkalmazott osztagoknál nem kötelező feltüntetni a rendőrök azonosítóját, mivel azt akcióban könnyen letéphetik az egyenruháról.

Erre az engedményre az [origo] ugyanakkor nem talált semmilyen utalást a rendőrségi törvényben. Dobozi József viszont az [origo]-nak azt nyilatkozta, hogy a rendőrség már talált egy új megoldást a rohamrendőrök azonosíthatóságára, amelyről hétfőn fognak részleteket elárulni.

"Nem mártják be egymást"

A civil jogvédők ugyanakkor nem bíznak benne, hogy a rendőrök be fogják azonosítani a túlkapások elkövetőit. A rendőrségnél ugyanis korábban azt nyilatkozták, hogy csapatmozgásaik pontos dokumentációja alapján hely és idő szerint fogják majd kideríteni, melyik szakasz tagjairól készültek terhelő felvételek, és a képek, videók alapján ezeknek az egységeknek a parancsnokai ismerik majd fel törvényszegő beosztottjaikat. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke szerint azonban erre nincs reális esély.

"Tizenhét éve megszokhattuk, hogy a rendőröknek a mundér becsülete mindennél előbbre való, úgyhogy botorság azt várni a tisztektől, hogy bemártják beosztottjaikat" - mondta a TASZ elnöke, aki szerint sok esetben valószínűleg nem fogják megtalálni a tetteseket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akarnak senkit lebeszélni a feljelentésekről, hiszen ezekkel dokumentálhatják az atrocitásokat, ráadásul a feljelentések száma a rendőri vezetés felé is jelzésértékű. Dénes Balázs azt is hozzátette, hogy amennyiben a bíróság megállapítja a bűncselekmény tényét, akkor szakmailag mindenképpen felelősségre vonják az érintett szakasz vezetőjét, még ha nem is sikerül kideríteni, hogy konkrétan melyik beosztottja követte el a bűncselekményt.

A bizonyítási eljárások során egyébként a Fővárosi Főügyészség is csak abban bízhat, hogy a rendőrök tudják azonosítani egymást. Morvai Attila, az ügyészség szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha egy rendőrtisztet tanúként beidéznek, köteles igazat mondani, és nem hallgathatja el, ha felismeri beosztottjait.

Az egyenruhán kötelező az azonosító

Dénes Balázs szerint egyébként nem elfogadható a rendőrség érvelése, miszerint a rohamrendőröknek nem kell azonosító jelvényt hordaniuk. "Ez egy hazugság, hogy azért nincs rajtuk szám, mert letépik" - mondta a TASZ elnöke, aki szerint az sem elfogadható, hogy a rendőrök maszkkal takarják el arcukat.

A rendőrségi törvény kimondja, hogy "a rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja", arra viszont nincs utalás benne, hogy - mint azt a rendőrség nyilatkozta - csapaterő alkalmazása esetén ettől el lehet tekinteni. Garamvölgyi László ugyanakkor azt mondta, hogy a törvény csak az egyenruhát viselő rendőrt kötelezi azonosító jelvény kitűzésére.

Ha a rendőr nincs egyenruhában, azonosítót sem kell viselnie - mondta, példának hozva a civil ruhás rendőröket, akik kinyitható plasztikigazolvánnyal igazolják magukat. A rohamrendőrök ruhája Garamvölgyi szerint nem egyenruha, hanem bevetési ruha, erre tehát nem kell azonosítót tenni. A rendőrségi törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a rendőr nem visel egyenruhát, az "intézkedés megkezdése előtt köteles a rendőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolványával igazolni". A 23-ai tömegoszlatások során azonban a rendőrsorfal egyszer sem bizonygatta a tüntetőknek szóban, hogy ők valóban rendőrök.

Visnovitz Péter