Benyújtotta nyugdíjba vonulásra szóló kérelmét Budapest rendőr-főkapitánya, Gergényi Péter - erősítette meg az [origo]-nak a Havariapress értesülését a BRFK sajtóosztálya. Gergényi az országos rendőrfőkapitánynak, Bene Lászlónak nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét, december 31-ei hatállyal. Kérelmét még alá kell írnia Petrétei József rendészeti miniszternek, és miután kormányzati főtisztviselőként teljesített szolgálatot, a dokumentumot ellen kell jegyeznie Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter még nem vette kézhez Gergényi nyugdíjazási kérelmét. "Petrétei József, a szükséges megfontolással, az indokolt konzultációk után a következő napokban dönt" - közölte a minisztérium az [origo]-val.
A nyugdíjazási kérelem részleteiről, okairól a BRFK nem közölt részleteket. Jármy Tibor szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre sem, hogy a kérelem benyújtása összefüggésben lehet-e a rendőrség október 23-i utcai intézkedéseivel. Gergényi maga ezzel kapcsolatban csak annyit mondott az MTI-nek: "Nincs kommentár." A BRFK többszöri kérdésünkre sem közölte azt sem, hogy mi a hivatalos indoka Gergényi nyugdíjba vonulási kérelmének.
Az MTI információi szerint nem a főkapitány az egyetlen olyan rendőri vezető, aki távozásra készül. A távirati iroda több forrásból úgy tudja, hogy Lapid Lajos, a közbiztonságért és Szik László, a gazdálkodásért felelős főkapitány-helyettes is fontolóra vette nyugdíjazási kérelmének benyújtását. A BRFK felső vezetői közül egyedül Tóth Gábor bűnügyi főkapitány-helyettes maradna. Az MTI forrásai szerint ugyancsak nyugdíjazási szándékát jelezte több főosztályvezető és kerületi kapitányság-vezető is december végével. Jármy Tibor, a BRFK szóvivője az [origo] kérdésére csütörtökön sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a további rendőrségi vezetők távozásáról szóló értesülést.
Sok támadás érte
Gergényit sok támadás érte a tömegoszlatás kapcsán. Ő jogszerűnek és szakszerűnek nyilvánította a rendőrök eljárását, pedig több felvételen is látszott, hogy fekvő embereket rugdostak. A rendőrségi intézkedéseket egy tévéműsorban "humánusnak" nevező Gergényi több állítása ugyanakkor megalapozatlannak bizonyult. Október 24-i sajtótájékoztatóján például határozottan tagadta, hogy összecsukható vagy más néven teleszkópos ólmosbotot, úgynevezett viperát vetettek volna be a tüntetőkkel szemben. Gergényi az újságírónak, aki azzal szembesítette, hogy több kép is készült a viperával verekedő rendőrökről, azzal vágott vissza: "Tessék mutatni egyet!" A sajtóban megjelent fotókon azonban egyértelműen látszott, hogy több rendőrnél volt ilyen eszköz.
Gergényi kijelentette azt is, nem indít belső vizsgálatot, később azonban mégis indult ilyen, igaz, nem a BRFK-n, hanem a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál. A REBISZ parancsnoka, Dobozi József az [origo]-nak nyilatkozva azt mondta, ő maga is látott olyan felvételeket, amelyeken a rendőrök kifogásolhatóan jártak el. Emlékeztetett a rendőrségi törvényre, amely kimondja, hogy a kényszerítő eszközöket csak addig lehet alkalmazni, amíg ez célját el nem éri. Ez azt jelenti, hogy a földön fekvő, már harcképtelenné tett tüntetőt például nem szabad verni vagy rugdosni - tette hozzá. A REBISZ vizsgálata jelenleg is tart, leghamarabb a jövő hétre várható eredmény - mondták el az [origo]-nak szerdán.
A kormány a nyilvánosság előtt végig kiállt a rendőrség és Gergényi mellett, bár épp szerdán kezdi meg működését az a szakértői bizottság, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezett, és amelynek feladata többek között a zavargások során tanúsított rendőri magatartás vizsgálata.
A parlament rendészeti bizottságának általunk megkérdezett kormánypárti tagjai - Kis Zoltán (SZDSZ), Gál Zoltán (MSZP), Keleti György (MSZP) - mind azt mondták, hogy meglepte őket a bejelentés, és kérdésünkre közölték, nincs szó arról, hogy kormányzati nyomás érte volna Gergényit. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerda este kiadott egy közleményt, amelyben arra kérte Gergényit: változtassa meg korábbi döntését, és vállalja továbbra is a budapesti rendőrség vezetését. Ugyanebben a közleményben Kuncze kéréssel fordult az illetékes miniszterhez és a miniszterelnökhöz is: fontolják meg, hogy elfogadják-e Gergényi és más rendőri vezetők nyugdíjazási kérelmét.
Kontrát Károly, a parlament rendészeti bizottságának fideszes tagja úgy értékelte Gergényi nyugdíjba vonulását, hogy ez a lépés a felelősség beismerése. Közölte, hogy a helyzet ezzel nem oldódott meg, a kormányzati hazudozás folytatódik, a felelősöket továbbra sem nevezik meg. A Fidesz ezért azt kérte a kormánytól, nevezzék a felelősöket és vonják őket felelősségre. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis továbbra sem tisztázódott, ki döntött és milyen utasítást adott, amikor civileket vertek meg. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke hozzátette: a hivatalos adatok szerint több mint ötven rendőr ellen folyik eljárás október 23-i eseményekkel összefüggésben, de egyikük kilétét sem sikerült megállapítani. A rendőrök mellett a politikusok felelősségét is meg kell állapítani - tette hozzá.
Vasprefektusnak is hívták
Gergényi munkaviszonya a rendőrségnél 1965. január 1-én kezdődött, a hivatásos állományban 1974. november 1-től teljesít szolgálatot. A rendőrtiszti főiskolát 1987-ben végezte el. 1993-tól a Hajdú-Bihar megyei, 1995-től a Nógrád megyei, 1996-tól Bács-Kiskun megyei főkapitány. Budapest Rendőr-főkapitányává 2003. júliusában nevezték ki.
Az [origo]-nak korábban nyilatkozó rendőrök a vasprefektusként is emlegetett főrendőrről egyönteteűen azt állították, hogy nagyon kemény vezető. A rendőrök egyebek mellett azt sértelmezték, hogy Gergényi azért piszkálja őket, hogy tiszta-e a cipőjük vagy megborotválkoztak-e. Gergényit 2004-ben Medgyessy Péter volt miniszterelnök országos főkapitánnyá akarta kinevezni. Mikor kiderült, hogy főrendőr nem rendelkezik egyetemi diplomával az erről szóló kormányrendeletet akarták hozzá igazítani. A kinevezése végül azon bukott meg, hogy kiderült a főiskolán kétéves felsőfokú képzés keretében kapott oklevelet.