Megsemmisítette a házipénztáradót az Ab

Megsemmisítette a Gyurcsány-csomag részét képező házipénztár-adóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A döntés szerint a jogszabály sérti az arányos adózás elvét. Ez az első Ab-döntés, amely a Gyurcsány-csomag miatt érkezett, tucatnyi beadvány ügyében született. Hétfőn a Gyurcsány-csomag egy további részéről is ítéletet mondott a testület, ezt helybenhagyták.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői ítéletében a Gyurcsány-csomag keretében elfogadott házipénztáradót. A jogszabály a vállalkozásoknál az indokolt mértéket meghaladó készpénz birtoklása esetén vezetett volna be 20 százalékos adót.

Sereg András, a testület szóvivője az [origo]-nak elmondta: az Ab legfőbb kifogása az volt, hogy a vállalatoknál felhalmozott készpénzállományt nem lehet az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek tekinteni. Az Ab ezzel a döntésével először semmisített meg kihirdetett, de hatályba még nem lépett adótörvényt az alkotmány azon paragrafusára hivatkozva, amely kimondja, hogy mindenki köteles jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelően hozzájárulni a közterhekhez.

Az Ab a döntés indokolásában azt is hangsúlyozta, hogy alkotmányosan nem kifogásolható, ha a törvényalkotó az adó eszközével kívánja befolyásolni az adózók magatartását. Ehhez azonban a törvényalkotó kizárólag olyan eszközöket vehet igénybe, amelyek nem sértik az arányos közteherviselést. Az ezt a keretet átlépő és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont adóztató adó viszont - az Ab álláspontja szerint - alkotmányellenes.

Az Országgyűlés már elfogadta és januárban hatályba is lépett volna a házipénztár-adóról szóló jogszabály, így azonban megsemmisült a rendelkezés. A házipénztár megadóztatását egyébként három indítványban kifogásolák: a A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületén kívül egy magánszemély és a Levegő Munkacsoport is kifogást adott be.

A Fidesz üdvözölte a döntést

"A kormány pénzbehajtást folytat, közben tör-zúz, és még az alkotmányellenes eszközöktől sem riad vissza" - kommentálta Répássy Róbert fideszes képviselő az Alkotmánybíróság döntését. Répássy szerint ezt az is bizonyítja, hogy Veres János pénzügyminiszter már előre megüzente, ha az Ab megsemmisíti az adónemet, más úton hajtják be ezt az összeget. A képviselő hozzátette, a házipénztár megadóztatása kifejeztetten igazságtalan, hiszen olyan pénz után kellene fizetni, amely "se nem jövedelem, se nem vagyon".

"Az MSZP-frakció tudomásul veszi az Ab elutasító döntését, és a testület indoklását figyelembe véve új javaslatot készít" - mondta újságíróknak Szabó Lajos, a szocialista frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Arra nem tudott válaszolni, hogy ez még idén megtörténik-e, és nem tudja azt sem, hogy lesz-e helyette valamilyen újabb adó. Ugyanakkor továbbra is igyekeznek majd megoldani a "gazdasági életben anomáliákat okozó problémákat", amilyen a házipénztárak indokolatlan nagysága is - tette hozzá Szabó Lajos. Szerinte ugyanis ez nem illeszthető be a korszerű gazdálkodás keretei közé. A szocialista politikus hangsúlyozta, a döntésnek nincs negatív hatása a 2007-es költségvetésre, mert a jövő évre nem terveztek bevételt ebből az adóformából.

Maradhat a Gyurcsány-csomag más része

Az Ab hétfőn elutasította azt a beadványt, amely egy, a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésben tartotta alkotmányellenesnek a Gyurcsány-csomag egy részét. Az indítványozó szerint alkotmányellenes ugyanis, hogy ha valakinek a nyugdíja mellett más jövedelme is van, az adóalapot a nyugdíjával összeadva számolják ki.

A testület hasonló kérdésekkel - az adózás szabályainak a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó részeivel - már többször foglalkozott (1991-ben, 1993-ban, 1996-ban és 1997-ben is). Az Ab szerint nyugdíjnak és más jövedelemnek az adóalapba való összevonása nem ütközik az alkotmány abba a részébe, amely a személyek közötti indokolatlan különbségtételt tiltja. Ezért nem találták megalapozottnak a beadványt.

A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban tucatnyi beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. A házipénztárról szóló volt az első, amelyben döntött az Ab. A Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését kifogásolta. A törvénycsomagok közül utoljára az 1995-ben elfogadott Bokros-csomag váltott ki ekkora mértékű kifogáshullámot.

A Gyurcsány-csomaghoz érkezett beadványokat az Ab soron kívül tárgyalja. A következő határozat - amelynek tervezete már elkészült - várhatóan a banki különadó alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában születik meg.