Hemzsegett a hibáktól a székház védelme

Ötletszerűek voltak a kiadott parancsok és az sem volt egyértelmű, hogy az utasítás eljutott-e a címzetthez - tartalmazza a hétfőn nyilvánosságra hozott rendőri jelentés a televízió székházának estéjéről. A rendőröknél nem volt gázálarc, és a könnygázgránátok kilövésére alkalmas puskák is a raktárban voltak. A Budapesti Katonai Ügyészség vizsgálja a rendőri vezetők felelősségét azzal kapcsolatban, hogy megfelelő felszerelés nélkül küldték bevetésre a rendőröket.

Törvényes, de az irányítás részéről szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a Magyar Televízió székházának szeptember 18-19-i ostrománál - tartalmazza az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése. A rendőrök nem megfelelő felszereltsége és a rendőri vezetők intézkedéseinek szakszerűtlensége vezetett ahhoz, hogy a "rendőri tevékenység kudarcot vallott és számos rendőr ennek következtében megsérült" - áll a jelentés összegzésében. A nyilvánosságra hozott jelentésből az érintett rendőrök és a kapitányságok nevét - a személyiségi jogok védelmére hivatkozva - kihúzták.

A jelentés megállapítása szerint a rendőrség az első hibát már szeptember 17-én délután elkövette, amikor nem oszlatta fel a Kossuth téren gyülekező tömeget. Az ugyanis nem választási gyűlés volt, arra a gyülekezési törvény rendelkezéseit kellett volna alkalmazni.

A Gyurcsány-beszéd után az illetékes - a jelentésből kihúzott nevű - főtiszt választási rendezvény biztosítására készített tervet, amiben ugyan felmerült a rendbontások lehetősége, azok helyszíneként azonban a Parlamentet, a képviselői irodaházat, a miniszterelnök lakhelyét és a Magyar Rádiót jelölték meg, az MTV-t nem.

Ötletszerű parancsok

"A kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak" - fogalmaz a jelentés, amely szerint a parancsnokok és az alárendeltek közt a kommunikáció egyirányú volt, a vezetők nem kaptak visszajelzést utasításaik végrehajtásáról, de az sem volt egyértelmű, hogy a parancs egyáltalán eljutott-e a címzettekhez. A jelentés felrója, hogy a helyszíni egységek parancsnokai nem hoztak létre csoportokat az agresszív támadó, hangadó személyek kiemelésére, elfogására.

Bár kijelölték a székházostromnál irányító parancsnokot - akinek nevét szintén kihúzták a jelentés nyilvános változatából -, erről az oda vezényelt egységek vezetői nem tudtak, a parancsnok a tényleges irányítást nem tudta átvenni. Az egységek parancsnokai felső vezetés hiányában önállóan tevékenykedtek, egymásról nem is tudtak. Ennek következménye volt például, hogy a székház lépcsőjén védekező századot hátulról saját kollégáik locsolták.

A parancsnokoknak a kommunikációs problémák miatt arról sem volt tudomásuk, pontosan mekkora rendőri erők állnak rendelkezésre a helyszínen, így tartalékot sem tudtak képezni. Sem a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) bevetési állományánál, sem a Budapesti Rendőr-főkapitányság csapatszolgálatánál nem rendeltek el aznap ügyeletet, így csak késve lehetett mozgósítani.

Se gázálarc, se pajzs

A művelet során 216 rendőr szenvedett különböző fizikai sérülést. "Az átélt stressz és kiszolgáltatottság miatt kialakult pszichikai sérülések hatása csak hosszabb idő múlva jelentkezik" - olvasható a jelentésben. A rendőröknél nem volt gázálarc, és a könnygázgránátok kilövésére alkalmas puskák is a raktárban voltak. A palackos gáz elégtelennek bizonyult, ráadásul a kődobálástól fel is robbantak. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság kivezényelt tagjai közül kilencen egyáltalán nem rendelkeztek pajzzsal, tíznek pedig bevetési a sisakja hiányzott.

A vízágyú is hibás volt, a víznyomás csak a normális érték fele volt, a könnygázcsapokat sem lehetett kinyitni. A vízágyú számára ráadásul nem biztosították a szabad útvonalat, a Nádor utcában az otthagyott rendőrségi és mentőgépjárművek miatt közlekedni nem tudott.

Az ORFK hétfőn döntött róla, hogy a jelentést nyilvánosságra hozzák, de ezt megelőzően már egyes részei kiszivárogtak. A rendőrség honlapjára a jelentés mellékleteit is felrakták, de csak azt a 53 oldalt, amely nem tartalmaz szolgálati titkot.

A vizsgálatot végző bizottság a munkáját szeptember 26-án kezdte. A vizsgálat során jelentéseket kértek be, meghallgatták a rádióforgalmazásokat, modellezték a csapatmozgásokat. Összesen 51 személyt hallgattak meg. Ignácz István dandártábornok, az öttagú bizottság vezetője november 10-én jelentette be, hogy befejeződött a vizsgálat. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány pénteken adta át az ORFK-nak észrevételeit a bizottság jelentésével kapcsolatban. A rendőrfőkapitány azonban nem nyilatkozott észrevételeinek tartalmáról.

Nyomoz a Katonai Ügyészség

Az MTV-székház ostroma után nyomozást rendelt el a Budapesti Katonai Ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt - mondta az MTI-nek a katonai ügyészség szóvivője hétfőn. Ács Tibor közölte: körülbelül három héttel ezelőtt indult az eljárás, egy feljelentés nyomán, egyelőre ismeretlen tettes ellen. "Elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt indult eljárás, de az országos rendőrfőkapitány parancsnoki nyomozásban vizsgálja az ügyet, ügyészi felügyelet mellett" - tette hozzá.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint "Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".