Bölcskei püspök a kormányt bírálta

Intuitív, azaz megérzésen alapuló kormányzás van ma Magyarországon, bizonyos esetekben a kormányzati döntések nélkülözik a jogszerűség és a közigazgatási menetrend szabályait - jelentette ki Bölcskei Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház szerdai budapesti zsinati ülésén.

"Magyarországon intuitív kormányzás folyik, azaz nincs átgondolt stratégiaegyeztetés, ezt érezzük és éreztük" - mondta Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke megnyitó beszédében. Úgy fogalmazott: "Gyakorlatilag, ami ma zajlik Magyarországon a kormány részéről, az (...) bizonyos értelemben a társadalmi szerződés felmondása", a döntések bizonyos esetekben "valóban nélkülözik a jogszerűségnek és a közigazgatási menetrendnek a leghalványabb jeleit is".

Kijelentéseinek alátámasztására példaként hozta fel: a rendszerváltás óta első alkalommal fordult elő, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjének személyéről úgy döntöttek, hogy erről előzetesen nem konzultáltak az egyházakkal. Mint mondta, ugyancsak nem egyeztettek az egyházakkal a zárszámadási és a költségvetési törvények esetében.

Bölcskei Gusztáv szólt arról, hogy a jegyzőkönyv szerint az Országgyűlésben a zárszámadási törvény vitájakor az hangzott el: az egyházak a kiegészítő norma kompenzációjaként azért kapják a meghatározott összeget, mert ennyit kértek. Ez az állítás szerinte nem felel meg a valóságnak. (Az iskolafenntartó egyházak szerint 4,9 milliárd forint illetné meg őket, a megajánlott 1,9 milliárd forinttal szemben.)

A zsinat elnöke elmondta azt is, hogy - minden előzetes egyeztetés nélkül - a jövő évi költségvetésben tizenöt százalékkal csökken a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának állami kiegészítése. Ez a jelenleg hatályos egyházfinanszírozási törvénnyel ellentétes - jegyezte meg. Bölcskei Gusztáv beszélt arról is: a legnagyobb kihívás a magyarországi református egyház számára az, hogy meg tudja-e találni a saját hangját.

A zsinat szerdai ülésén határozott arról, hogy a 2007. évet a közösségek és a közösségépítés évének, a 2008. évet a Biblia évének, 2009. évet pedig Kálvin emlékévnek tekinti, és szolgálatának főbb témáit e körben határozza meg.

A testület döntött arról is, hogy a 2007. október utolsó vasárnapján befizetendő egyházközösségek perselyadományát - a Református Szeretetszolgálat koordinálásával a "Nyilas Misi" program keretében - a kárpát-medencei hátrányos helyzetű tanulók segítésére fordítják.

A zsinat csütörtökön folytatja ülését, amelynek keretében jubileumi megemlékezést tartanak az 1881. évi debreceni Alkotmányozó Zsinat évfordulója kapcsán.