Kedden tette közzé honlapján a rendőrség Gergényi Péter jelentését, amellyel az eseményeket vizsgáló, és számos kritikát megfogalmazó bizottság megállapításaira reagált. A dokumentum egyes részei már korábban kiszivárogtak, ezek szerint a főkapitány azzal vádolja a bizottságot, hogy egy "előre felállított hipotézis" alapján járt el.
A főkapitány azt állítja: a vizsgálóbizottsági tagok nem tisztán szakmai érveket, hanem szubjektív módon sztereotípiákat, "lózungokat" sorakoztattak fel az ostromról készített jelentésükben. Így nem csoda, ha arra a következtetésre jutottak, hogy szakszerűtlen volt a rendőrök irányítása, ezért vallottak kudarcot a tüntetők megállításában - teszi hozzá Gergényi.
A budapesti rendőrfőkapitány teljesen rendben lévőnek találja, hogy csak hajnalra állt helyre a rend a belvárosban, hiszen - mint írja - a megfelelő létszámú rendőri erő összegyűjtéséhez megfelelő időre volt szükség. Ezt a bevetett rendőrök sikereként könyveli el, akiknek a fellépését utólag is eredményesnek tartja. Ennek igazolására felhozza azt is: az ostrom után több európai főváros rendőrségét megkeresték, hogy náluk mennyi ideig tart általában a tömegoszlatás. "Kivétel nélkül mindegyik válasz minket igazolt" - szögezi le a Vasprefektusnak is hívott rendőrkapitány.
Jelentése részeként Gergényi hivatalosan is elfogultságot jelent be a vizsgálóbizottság elnökével, Ignácz István Pest megyei rendőr-főkapitánnyal szemben, mert szerinte a bizottság azért marasztalta őt el, mert Ignácz nem titkoltan a budapesti főkapitányi posztra pályázik.
A rendőrség Gergényi Péter válaszával együtt kedden hozta nyilvánosságra az MTV-székháznál történteket vizsgáló bizottság tagjainak észrevételeit is. Ezekben mindegyikük a bizottsági eljárás objektivitását hangsúlyozza és visszautasítják, hogy elfogultan alkottak volna negatív véleményt a rendőri irányításról, min írják, valamennyien évtizedes vezetői, rendőri tapasztalattal rendelkeznek, véleményüket egyhangúlag alakították ki az események rekonstruálása, konkrét adatok alapján.
Választási gyűlést tartott az "Elkúrtad"-ot skandáló tömeg
Azzal sem ért egyet Gergényi, hogy a Kossuth téren, szeptember 17-én a kialakult demonstráció a gyülekezési jogról szóló törvény szerint egy előzetes bejelentés nélkül megtartott rendezvény lett volna, amit éppen ezért fel kellett volna oszlatni. Szerinte az önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakban megtartott megmozdulás nyilvános választási gyűlésnek minősül, ezért a rendről a szervezőnek kellett volna gondoskodnia. Az, hogy többek között a kormány leváltását követelték, Gergényi szerint bizonyítja, hogy a közelgő helyhatósági voksolást akarták befolyásolni.
Válaszukban a bizottsági tagok azonban úgy vélték: azok a tömeg által skandált jelszavak, mint például "Elkúrtad!", "Akasszuk fel!", vagy "Tolvaj banda!" a balatonőszödi Gyurcsány-beszédre utaltak, tehát semmi közük nem volt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásához. Egyébként főpolgármester-jelölt, polgármesterjelölt vagy önkormányzati képviselő tisztségért harcba szálló politikus nem szólalt fel, illetve nem ismertette programját a székháznál - teszik hozzá, indokolva, hogy miért nem lehetett szó törvényes gyűlésről.
A Kossuth téri rendőrök segítettek volna kollégáiknak
Bár az erőszakossá vált tüntetést a rendőrségnek csak hajnalra sikerült felszámolnia, a helyszíni erőket irányító Gergényi úgy véli: az azonnali reagáláson volt a hangsúly, nem a tervszerűségen, másként lemaradtak volna az eseményekről. A bizottság jelentésében hiányosnak találta az ilyen esetekben alkalmazott, előre elkészített műveleti tervet, Gergényi szerint azonban ennek elkészítésére nem volt sem idő, sem ember. Különben is, mivel nem volt információjuk a készülő eseményekről - megfogalmazása szerint ehhez "jóstehetség kellett volna" - a műveleti tervben úgyse szerepelt volna az MTV-székház - teszi hozzá. A bizottság reagálásukban rámutatnak: a demonstráció már a délutáni órákban elkezdődött a Kossuth téren, így nem lehet arra hivatkozni, hogy váratlan eseményekről van szó.
Gergényi érvelése szerint a rendőrség erőit nem is lehetett volna átcsoportosítani, mert védeni kellett több más helyszínt, így a Kossuth teret, a Köztársaság teret, a Magyar Rádió környékét és a miniszterelnök lakóhelyét. Pedig a jelentésből az is kiderül, hogy a közeli Kossuth tér védelmére kirendelt rendőrök parancsnokai többször kérték, hogy átvonulhassanak az elvadult Szabadság téri tüntetés megfékezésére.
Hiába kért lovasokat
Úgy véli, hogy alaptalan az a már korábban többször felmerült kifogás is, hogy a kivezényelt rendőregységek önállóan tevékenykedtek, nem kommunikáltak, így egymás tevékenységéről szinte nem is tudtak. Gergényi szerint érthető, hogy rendőrök között nem volt kommunikáció, hiszen elszakította őket egymástól a "több ezer megvadult tüntető". A vizsgálóbizottság viszont az egyik kivezényelt alezredesről egyértelműen megállapította, hogy nem volt képes ellátni a feladatát. A vizsgálat során meghallgatott valamennyi alegység parancsnoka hiányolta a helyszíni irányítást, kiderült, hogy hiába keresték folyamatosan a helyszínparancsnokot.
Sokszor szóba került az ostrom óta a rendőrök hiányos felszereltsége is, nem csak a védőpajzsok voltak elavultak, nem voltak felszerelve gránátkilövő puskával és gumilövedékkel sem. A főparancsnok szerint erre is az a magyarázat, hogy nem tudták előre, hogy kelleni fog. Az [origo] helyszíni tudósítói is jelentették a székházostrom éjszakáján, hogy az egyetlen bevetett vízágyú elakadt, majd darabokra szedték a tüntetők. Gergényi erre másként emlékszik jelentésében, amikor arról ír, hogy lovas rendőrök is bevethetőek lettek volna. "Ahol vízágyú el tud menni, ott nyilvánvalóan a ló is" - magyarázza, de mint felrója, hiába kértek lovasokat, nem kaptak.
A vizsgáló bizottsági tagok válaszuk végén megjegyzik: Gergényi Péter a meghallgatása során "minimális együttműködést tanúsított", nem emlékezett részletekre, hogy mikor, mi történt, ehelyett azt mondta, hogy a rendelkezésre álló anyagokból minden megállapítható.