Hármat számolt Magyarországra az EU

Jelentős pénzbírsággal is sújthatja Magyarországot az Európai Bíróság, amiért nem készült el idejében az üvegházhatást növelő gázok kibocsátását szabályozó terv. Az Európai Bizottság már háromszor figyelmeztett arra, hogy a határidő lejárt. A környezetvédelmi tárcánál azt ígérik, januárra elkészülnek.

Az Európai Bizottság kedden küldte el a harmadik és egyben az utolsó figyelmeztetést Magyarországnak, mivel annak ellenére sem nyújtotta be a a globális felmelegedésért leginkább felelős szén-dioxid kibocsátásának mértékét szabályozó, úgynevezett kiosztási tervét, hogy június 30-án lejárt a határidő. Magyarország mellett hasonló figyelmeztetést kapott még Ausztria, Dánia és Olaszország. A Bizottság azóta kétszer is figyelmeztette a tagállamokat, most pedig közölte, ha ezután sem küldik el a terveket, "nincs más választása", mint az Európai Bíróságon eljárást kezdeményezni.

A nemzeti kiosztási terv azt szabályozza, hogy egy ipari üzem (például egy erőmű) mennyi szén-dioxidot füstölhet ki ki évente. Ha a megengedettnél többet szennyezne, akkor egy olyan cégtől kell kvótát vásárolnia, akinek még van fölös kapacitása, mert például hatékonyabb technológiát használ. Brüsszel azért sürgeti a tagállamok terveinek benyújtását, mert azok ismerete nélkül nem lehet pontosan szabályozni ezeknek a kvótáknak a kereskedelmét. Pedig ennek az Európai Unió fontos szerepet szán az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) elismerte, hogy csúszásban van. Az [origo] érdeklődésére azt közölték, a késés legfőbb oka, hogy csak 2006 májusában vált ismertté, ténylegesen mennyi szén-dioxidot bocsátottak ki az egyes cégek. Ekkor derült ki, hogy korábban, a 2005 és 2007 közti időszakra túltervezték a kvótákat, vagyis több szennyezésre adtak engedélyt, mint amennyi ténylegesen a levegőbe került.

A KvVM jelenleg a társadalmi vita során kapott észrevételeket építi be a tervbe. A tárca azt ígéri, január 2-án lezárja a tervezetet, az január 17-én kerül a kormány elé, és még az előtt megküldhetik a bizottságnak, hogy megkezdődne az eljárás a bíróságon.

Barbara Helfferich, a bizottság környezetvédelmi biztosának szóvivője az [origo] érdeklődésére elmondta, a bíróságnak először azt kell megállapítania, hogy Magyarország valóban megsértette-e az irányelvet. Ha ezt megállapítják, és a tagállam még mindig nem tartja tiszteletben a döntést - vagyis nem küldi el a kiosztási tervet -, akkor a bíróság jelentős pénzbüntetést szabhat ki.

"Mindenki nyugodtan füstölöghet"

A környzetvédő civil szervezetek többször jelezték, elégedetlenek a hatályos kiosztással, mert az szerintük jelentős pluszkvótákat adott az ipari vállalkozásoknak. Az Energia Klub számításai szerint 2005 és 2007 közt 21 milliárd forint nyereséghez jutottak azok a cégek, amelyek a valós kibocsátásnál magasabb kvótával rendelkeztek, és a fölösleget értékesítették.

Kardos Péter, az Energia Klub programvezetője szerint Magyarország viszonylag kényelmes helyzetben van, hiszen a kiotói jegyzőkönyvben az 1990-es kibocsátás 6 százalékos csökkentését vállalta, és jelenleg már - köszönhetően a nagyipar leépítésének - 30 százalékkal kevesebbet szennyezünk. Ez azonban azt jelenti - véli Kardos Péter -, hogy nincs nyomás a magyar kormányon, így "mindenki nyugodtan füstölöghet".

Feiler József, a KvVM klímavédelmi és energiaosztályának vezetője az MTI-nek korábban adott nyilatkozatában elismerte, hogy a 2005 és 2007 közötti időszakban a kvótaosztás túlságosan bőkezűnek bizonyult, és azt ígérte, a 2008 és 2012 közti időszakra sokkal szigorúbb tervet készítenek.

Magyarországon mintegy 250 üzem tartozik az emissziókereskedelmi rendszer hatálya alá (a villamosenergia-termelés, távhőtermelés, a cukorgyártás, az ipari hőtermelés, a vas- és acélgyártás, cement- és mészgyártás, üveggyártás és papírgyártás területéről), amelyek 2008 és 2012 között várhatóan évi 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kapnak engedélyt.