Csak jövőre derül ki a tandíj pontos összege

Az egyes egyetemeken fizetendő tandíj pontos összegét még nem tartalmazza a pénteken megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató. A tanulás árát csak januárban ismertetik, az új típusú jelentkezési lapok díjairól, a most bevezetett többletpontokról és a meghirdetett szakokról azonban már tájékozódhatnak az érdeklődők.

Pénteken már a boltokban lesz a 2007-es Felsőoktatási felvételi tájékoztató, amelyből mindenki megismerheti a felsőoktatásban jövő évre meghirdetett képzéseket és felvételi menetét. "Tájékozódni pedig muszáj, mert rengeteg változás van" - mondta Kerekes Gábor, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) igazgatója csütörtökön, a kiadvány bemutatóján.

Tájékozódni azonban egyelőre nem mindenben lehet, hiszen az egyik legfontosabb újdonság, a tandíj pontos összegét még nem lehet tudni. Az új felsőoktatási törvény alapján évente alapképzésben 105 000, mesterképzésben 150 000 forintot kell fizetni, ettől azonban az egyes felsőoktatási intézmények fölfelé és lefelé is 50 százalékban eltérhetnek.

E szerint tandíj és tandíj között akár 100 000 forintos különbség is lehet, de azt, hogy az egyes főiskolák és egyetemek konkrétan mennyi pénzt fognak kérni a jövőre felvételiző hallgatóktól 2008-ban, azt csak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató január végére várható hivatalos kiegészítője fogja tartalmazni. Vagyis a felvételizőknek csak néhány hetük lesz a tandíj összegének ismeretében határozni, mivel a jelentkezési lapok leadási határideje alapképzésre február 15., kiegészítő és mesterképzésre március 15. lesz.

Új jelentkezési lap, új díjak

Vannak azonban olyan változások, amelyekről már most tudni lehet, például hogy idén már nem lesz külön "A" és "B" lap, összesen egy jelentkezési lapot kell kitölteni. A felsőoktatási intézményekhez tehát nem kell külön lapot küldeni a felvételizők adatait, a jelentkezési lap alapján az OFIK küldi meg az egyetemeknek és főiskoláknak elektronikus úton.

Míg tavaly a jelentkezését egy helyre beadó diáknak a jelentkezésért 6000 forintot kellett fizetnie, idén a jelentkezés alapdíja 9000 forint, ezzel viszont a felvételiző egyből három helyre is beadhatja jelentkezését. Minden további intézménybe való jelentkezésért 2000 forintot kell fizetni, míg tavaly minden további megcélzott egyetemért 3000 forintot kértek el. A jelentkezési díj mellett olyan egyetemek, amelyek külön alkalmassági vizsgát is tartanak (főleg művészeti és sportintézmények) 4000 forintos eljárási díjat is felszámolhatnak.

A pontszámítás rendszere lényegében nem változik, továbbra is 60 pontot lehet kapni a középiskolai tanulmányokért, 60 pontot lehet szerezni a központi érettségin, és 24 többletpont adható emelt szintű érettségikért, nyelvvizsgákért és sportteljesítményekért. Új elem azonban, hogy mostantól többletpontokat adnak a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek és a gyermeküket gondozóknak.

Kevesebb bölcsész, több műszakis

Mint azt korábban már beharangozták, jövőre csökken az összes felvehető hallgató száma, 62 000 helyett csak 56 000 államilag finanszírozott férőhely lesz, ami már tartalmazza az alapképzésre és felsőfokú szakképzésre felvehetők számát is. Változik a keretszámok aránya a különböző képzési területek között. Egyötödével, 6000-ről 4800-ra csökken az államilag finanszírozott bölcsészek száma, de csökkennek a keretszámok a jogi, agrár- és pedagógusképzésben is. Szinten tartják az orvos- és informatikai képzés keretszámait, preferálják viszont a műszaki és természettudományos képzést. A 39 450 alapképzésre felvehető hallgató majdnem negyede, 9200 fő mehet majd műszaki jellegű képzésre.

Fontos újítás, hogy ettől az évtől kezdve a kihasználatlanul maradt keretszámokat nem lehet másfajta képzéssel kitölteni, tehát ha például nincs elég mérnök-jelölt, helyettük nem lehet bölcsészeket képezni. Az arányok megváltoztatására azért volt szükség, mert 2002 óta 2,2 százalékról 7,2 százalékra emelkedett a diplomás munkanélküliek száma - mondta Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. "Elcsúszott egy kicsit az egyetemi diplomások elhelyezkedési esélye" - fogalmazott a csütörtöki sajtótájékoztatón Manherz.

Jelentkezéstől függő keretszámok

Változik a keretszámok, vagyis az egyes szakokon felvehető hallgatók számának elosztásának módja is. A 2007-es felvételi tájékoztató már csak az egyes intézmények kapacitásától függő irányszámokat, az egyes szakokon oktatható minimum és maximum létszámot tartalmazza, a jövő évtől ugyanis az államilag finanszírozott helyeket nem előre, hanem utólag, a hallgatók jelentkezései alapján osztják el a felsőoktatási intézmények között.

A rendszer lényege, hogy az állami finanszírozást nem az egyetemeknek és főiskoláknak, hanem az adott szaktípusra jelentkező diákoknak adják. Az egyes szakokra jelentkező felvételizők pontszámait országos listában összesítik, és a legjobbaktól a legrosszabbak felé haladva töltik fel velük az egyetemek adott szakjait. Így az állami finanszírozás ahhoz az egyetemhez kerül, ahova a magas pontszámot elérő hallgató a jelentkezését beadta, a gyengébbek által megcélzott egyetemek pedig kénytelenek költségtérítéssel feltölteni kapacitásukat.

Ezzel a minisztérium a felvételizők kezébe teszi, hogy mely egyetemekre jut állami pénz. Manherz Károly szerint így az intézmények számára is fontossá válik, hogy milyen oktatást, milyen oktatókat és milyen diplomát tudnak kínálni, van-e kapcsolatuk a munkaerőpiaccal és tudnak-e alkalmazkodni annak változásaihoz, hiszen a felvételizők ezeket a helyeket fogják választani. A szakállamtitkár szerint ezt a helyzetet az intézmények is felmérték, hiszen egyes helyeken már most komoly PR-munka folyik, hogy tájékoztassák és megnyerjék a felsőoktatásba készülőket.

Verseny kell

Az egyetemek által nyújtott képzések összehasonlításához szükséges objektív mérce azonban egyelőre hányzik - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke szerdán az ELTE bölcsészkarán. A szakember, akit a HÖOK hívott meg beszélgetni a hallgatók közé, úgy vélte, hogy jelenleg a felsőoktatásban a kínálati oldal (az egyetemek, főiskolák) uralmi pozícióban van, a kereslet (a felvételizők) pedig rendkívül alulinformált. Pedig a felsőoktatásban a visszacsatolás nagyon hosszú, ha valaki rossz egyetemre megy, csak 4-5 év múlva szembesül diplomája értéktelenségével - vélekedett.

Bokros Lajos szerint ezért szükség lenne arra, hogy független minősítő cégek rendszeresen értékeljék az egyetemeket. Az államnak kötelezővé kellene tennie, hogy az egyetemek kövessék a diplomások pályáját, és nyilvános adatbázist hozzanak létre arról, hogy a náluk szerzett diplomával mit tudnak kezdeni a végzősök - mondta, hozzátéve, hogy jelenleg még arról sincs kimutatás, hogy milyen diplomával mennyien maradnak munka nélkül. Pedig - tette hozzá - a minőségi felsőoktatáshoz verseny kell, a hallgatónak a pénzével, tandíjával rá kell tudni kényszerítenie az egyetemet, hogy jó minőségű oktatást adjon.

Az [origo] kérdésére Kerekes Gábor csütörtökön azt mondta, hogy a diplomások pályakövetését az egyetemek már megkezdték, és ebből 2007 végére össze is fog állni egy országos, nyilvános adatbázis. Addig is az egyetemek közötti választást az (OFIK) Tájoló című kiadványa segíti, amely a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóval együtt kerül a boltokba. Ez a négykötetes kiadvány szakterületek szerint veszi végig az egyes képzéseket, és azokon belül összehasonlítja, hogy az egyes egyetemek azonos célú szakjai milyen sajátosságokat, szakirányokat kínálnak hallgatóiknak.

Visnovitz Péter