Ázsiai kutyabundák is kerülhetnek az EU-ba

Figyelemfelkeltő kampányba kezdtek állatvédők, mert szerintük kegyetlenül, sokszor élve leölt állatok prémjéből készült ázsiai szőrmetermékeket forgalmaznak az európai országokban. Azt állítják, hogy az állatvédelmi szabályok nélkül, olcsón előállított kínai szőrmék mérgezőek is lehetnek, sokszor pedig hamisítottak, mert valójában kutyából, macskából készülnek. A szőrmeszalon-tulajdonos viszont azzal érvel, hogy világszerte milliók élnek ebből az iparból.

Világszerte évente több mint 100 millió állatot ölnek le becslések szerint azért, hogy a szőrméjükből bundát, kabátot és más ruhadarabokat készítsenek. Az állatvédők egymás után indítják a kampányokat az ilyen termékek, és így közvetve az iparág ellen, azonban ezek a mai napig keresettek, főként a tél eleji időszakban és karácsony előtt. A Noé Állatotthon Alapítvány decemberre időzítve plakátkampányt indított szőrmék, illetve kifejezetten az ázsiai országokból származó termékek ellen.

Gyerekek is nyúznak

"A vásárlók közül kevesen tudják, hogy a legtöbb szőrmét tartalmazó termék olyan ázsiai országból, főként Kínából érkezik Európába, ahol gyakorlatilag nincsenek állatvédelmi törvények" - mondta az [origo]-nak Bélafalvi Krisztina, a szervezet munkatársa. Az Európai Unióban a szőrmetermelőknek szigorú és költséges állatjóléti előírásokat kell betartaniuk, az ázsiai országokban viszont nincs szabályozva, hogy milyen körülmények között kell tartani, illetve milyen módon kell megölni és megnyúzni az állatokat.

Így annyival olcsóbb ez az alapanyag, hogy még a neves divatcégek is innen vásárolnak. Egy olasz állatvédő, Mark Rissi több filmfelvételt készített arról, ahogy az állatokat az előírások hiánya miatt úgy nyúzzák meg, hogy közben és utána még percekig élnek. Bélafalvi Krisztina arról is beszélt, hogy hamisan címkézve vagy különféle fantázianevek alatt sokszor olyan szőrméket hoznak Magyarországra és más európai országokba, amelyek valójában kutyából vagy macskából készülnek.

Elmondása szerint például a Fülöp-szigeteken vagy Thaiföldön gyakran egyszerűen összefogdossák vagy ellopják az állatokat, és "házilag" levágva őket, különösen olcsón tudnak prémeket előállítani. "Itt ráadásul főként családi vállalkozásokban foglalkoznak a bundás állatok tenyésztésével, ezért már 5-6 éves koruktól beállítják a gyerekeiket is állatokat nyúzni" - tette hozzá.

Mérgező bundák és gyerekjátékok

Az állatvédők arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy egyes cikkek az egészségre is károsak lehetnek. Megfelelő szabályozás híján ugyanis a felhasznált vegyszerek egy része benn marad a késztermékben, így mérgező krómtartalmú vegyületek kerülnek a ruhákba és a szőrmés ajándéktárgyakba, gyerekjátékokba.

Sokan viszont a szőrmefarmokon tartott állatok leölésével sem értenek egyet. Ezeket - mivel az értékes bundájukra vigyázni kell - "kíméletesen" kell kivégezni, amit általában azt jelenti hogy áramot vezetnek beléjük vagy gázzal, esetleg zárt térbe vezetett autókipufogó-gáz segítségével pusztítják el őket.

Az [origo] a kérdéssel kapcsolatban megkereste az egyik legelegánsabb fővárosi szőrmeszalont is. Ennek tulajdonosa, Kustor Zsuzsa azt állította szembe az állatvédők érveivel, hogy a világon csaknem 20 millió ember él a szőrmeiparból, akik elvesztenék a megélhetésüket, ha megszűnne a termékek előállítása. "Emberek ölik egymást a világon a különféle háborúkban, miért nem ezen háborodnak fel" - fűzte hozzá.

Szerinte az ő üzletében nem fordulhat elő, hogy kétes eredetű ruhákat forgalmazzanak. "Nem tudom, más boltokban hogy van, de mi csak a világ legelismertebb szőrmecégeinek termékeit árusítjuk, amelyek főként nerc és más, erre a célra tenyészett állatok prémjeiből készülnek" - jelentette ki.

Gergely Zsófia