Hat törvény nem tetszett idén Sólyomnak

A korábbi államfőknél aktívabb szerepet vállal Sólyom László köztársasági elnök, aki 2006-ban több törvényt is az Alkotmánybírósághoz utalt, vagy visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő rostáján fennakadt az esélyegyenlőségi, a felsőoktatási és a légi utasok adatainak átadásáról szóló törvény is, de a Gyurcsány-csomag megszorításait aláírta.

Elkészítette 2006-os beszámolóját a Köztársasági Elnök Hivatala. Ebből kiderül, hogy Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban hat alkalommal nem írta alá az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Március 2-án az esélyegyenlőséggel foglalkozó törvények módosítását küldte vissza Sólyom a parlamentnek, mert az túlságosan távoli időbe, 2013 végére tolta volna ki a középületek akadálymentesítésének határidejét. A törvényjavaslat azóta lekerült a napirendről.

Ugyancsak márciusban az államfő alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, hogy joga van-e megtagadni egy állami kitüntetés átadását, ha nem ért egyet a miniszterelnök által javasolt kitüntetettek személyével. Végül március 15-én Sólyom átadta a kitüntetéseket, de nem fogott kezet Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökével.

Júliusban az államfő az ellenzéki pártok és a megszorítások ellen tiltakozó szakszervezetek várakozásával szemben aláírta a Gyurcsány-csomag törvényeit. Sólyom László ezt a költségvetés nehéz helyzetével és a magyar gazdaság nemzetközi megítélésének romlásával magyarázta.

Az Alkotmánybírósághoz küldte azonban a köztársasági elnök augusztusban a felsőoktatási törvényt, mert szerinte az egyetemek gazdasági tanácsainak működése ellentétes az alaptörvénnyel. Az Ab végül több ponton is alkotmányellenesnek találta a jogszabályt. Ugyancsak augusztusban Sólyom visszaküldte az Országgyűlésnek a mentelmi jogra vonatkozó törvények módosítását.

Novemberben az Európai Unió és az Egyesült Államok közt létrejött, a légi utasok adatainak kiadásáról szóló megállapodást a magyar jogba iktató törvényt küldte vissza az államfő a parlamentnek. Sólyom László azt kifogásolta, hogy az adatokat a nélkül adják át az amerikai hatóságoknak, hogy abba az utasok beleegyeznének.

Az Alkotmánybírósághoz kerültek decemberben az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvények. Sólyom ezeket azért kifogásolta, mert szerinte demokratikus legitimáció nélküli szervezeteknek (a szakszervezeti konföderációknak) biztosítanak hatalmi jogköröket. Ugyancsak decemberben - az ellenzéki várakozásokkal szemben - Sólyom aláírta az egészségügyi reform törvényeit.