Készülhetnek a városba az erdők lakói

Közösen keres lakást vagy közösségi szállást az erdei kunyhókban élő hajléktalanoknak az erdészet, a minisztérium és a szociális munkások. A törvénytelenül állított viskókat ugyanis akár már most bontani lehetne, az erdészet azonban áprilisig haladékot adott. A kormány személyre szabott segítséggel próbál alternatívát kínálni a hajléktalanoknak, ezt azonban nem mindenki fogadja el.

"Egy kétkerekű kocsival hordtam össze az utcáról ezt a kulipintyót, saját kézzel építettük, és már vagy két éve ebben lakunk" - meséli viskójáról Niczman László, a Ferencváros és Kispest határán húzódó erdősávban élő hajléktalanok egyike. Valóságos kis lakóépületet hozott létre farostlemezekből, kidobott szőnyegekből és matracokból a fák között, néhány méterre a forgalmas Határ úttól. A viskóban apró vaskályhában lobog a tűz, egy akkumulátornak köszönhetően pedig villanyvilágítás is van. A Pilisi Parkerdő Zrt. azonban valószínűleg néhány hónap múlva ledózeroltatja a kívülről szemétkupacnak látszó, belülről viszont komfortos, képekkel, szőnyegekkel is díszített házikót, mivel törvénytelenül építették az erdőben.

Az indoklás szerint a Budapest-környéki erdőkben egyre nagyobb számban letelepedő hajléktalanok komoly problémát jelentenek, mivel elijesztik a kirándulókat, kivágják és eltüzelik a fákat, ráadásul rengeteg szemetet is felhalmoznak. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivője szerint 2005 februárjában Budapest határain belül, mintegy 200 hajléktalant számoltak össze az erdőkben, számuk azonban nyaranta ezer fölé is nőhet. Mivel az itt élők gyakran a városi hulladék gyűjtéséből élnek, egy-egy tíznél is több főt befogadó erdei telepen akár 100-150 köbméter szemetet is felhalmoznak, miközben az ilyen kézzel épített viskóknál hiányoznak az alapvető higiéniai feltételek, így például a vécé is - mondta a szóvivő.

Az erdészet ezért április végére szeretné kilakoltatni a hajléktalanokat az általa kezelt területekről. Azért csak ekkorra, mert bár az erdőtörvény alapján most is jogszerű lenne a kézzel eszkábált viskók ledózerolása, az erdőgazdaság nem hatóság, és nincs is pénze az erdei hajléktalan-telepeken felhalmozott szemét elszállítására - magyarázta Lomniczi. De nem is akarják alternatív lakóhely nélkül elzavarni a hajléktalanokat, hiszen az egyrészt nem volna emberies, másrészt a tapasztalat szerint az így kilakoltatottak előbb-utóbb úgyis visszatérnének - jegyezte meg. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért tavaly novemberben együttműködést kezdett a különböző szociális ellátókkal és hajléktalan-gondozókkal, hogy a tél végéig minden erdei hajléktalannak fel tudjanak kínálni valami más lakhatási lehetőséget.

A megállapodás szerint április előtt nem fognak senkit kiköltöztetni erdei kunyhójából, a szociális szervezetek pedig ráveszik a hajléktalanokat, hogy addig is tartsák tisztán portájukat, szedjék össze a szemetet az erdőben. A szervezetek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium programjának keretében áprilisig a Budapest környékén élő erdei hajléktalanok mindegyikének megpróbálnak valamilyen alternatívát felkínálni, legyen az támogatott albérlet vagy éppen hajléktalanellátó intézményben biztosított férőhely. "Ha viszont a jobb idő beálltáig a hajléktalanok mégsem élnek ezekkel a felajánlott lehetőségekkel, akkor a rendőrség vagy a helyi önkormányzat segítségével elvégezzük a kiköltöztetést" - mondta Lomniczi Gergely.

Személyre szabott segítség

A mostani koncepció alapja, hogy a szociális szervezeteken keresztül egyesével térképezik fel, kinek, milyen segítségre van szüksége. "Nem egy 1000 fős hajléktalanszállót építünk, hanem 1000 fő személyes ellátására lesz keretünk személyre szabottan" - összegezte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium programját Vecsei Miklós, a hajléktalanügyi miniszteri megbízott. Ez a program idén - a budapesti erdészettel és a szociális szervezetekkel való együttműködésnek köszönhetően, külön hangsúlyt fektet az erdőben élő hajléktalanokra.

Ferencvárosi erdő - gyűjtögető életmód

Az egyéni alternatívákra szükség is van, hiszen a budapesti erdők hajléktalanjai sokféle elképzelést szőnek a jövőről. "Én csikós segédhajtó voltam, és vidéken szeretnék munkát kapni, állatok mellett" - mondta például az [origo]-nak Niczman László, a Határ úti erdő lakója, akihez az Új út szociális egyesület munkatársai juttatták el az[origo]-t. Vele ellentétben Györgyi, aki párjával a Nagykőrösi út melletti erdőben, egy egykori disznótelep saját kézzel kibővített téglaóljában él, inkább megtartaná mostani viskóját, s cserébe tisztán tartaná az egész környező erdőt.

Igaz, László és Györgyi is elfogadna egy támogatott albérletet, ha mindenképpen menniük kell, van azonban olyan is, aki egyáltalán nem kér a közösségi létből. A szintén erdei kunyhóban lakó Tibor például állítja, hogy soha nem menne közösségi szállásra, mivel őt olyan helyen már kirabolták. A vele kapcsolatot tartó szociális munkások szerint arra sem lenne alkalmas, hogy albérletben helyezzék el, mivel öntörvényű, "szabad" ember, aki nem tudná elfogadni egy lakóközösség szabályait.

Berendezkedtek egy életre

Persze támogatott albérletet nem is kaphat minden hajléktalan, a minisztérium ezt azoknak ajánlja fel, akik a szociális munkások szerint alkalmasak rá. Vecsei Miklós szerint mások számára is számtalan megoldás lehetséges. A keret tulajdonképpen annyi, hogy egy hajléktalan rehabilitációjára egy évben nem költenek többet 300 000 forintnál.

Tavaly kezdődött a személyes segítségnyújtásra alapuló program, idén pedig már nem csak a lakáshoz jutásban és a szociális ellátásban, hanem a munkakeresésben is próbálnak segíteni - mondta Vecsei Miklós. 2006-ban 300 millió forintot költöttek 1000 hajléktalan talpra állítására, de bíznak benne, idén már uniós forrásokat is felhasználhatnak, így a következő 7 évben akár 5 milliárd forint is rendelkezésre állhat. A minisztérium az erdei hajléktalanok segítésére indított programhoz 30 millió forintot különített el, ez azonban szervesen kapcsolódik ahhoz az új hajléktalanügyi koncepcióhoz, aminek a részleteit június 30-ig hozzák nyilvánosságra - mondta Vecsei.

Vissza a társadalomba

Ahhoz, hogy valaki az utcáról visszatérjen a társadalomba, munkát tudjon vállalni és saját albérletet tarthasson fenn, a szociális munkások szerint különböző rehabilitációs és foglakoztatási programokon át vezet az út. Morva Emília, a budai erdőkben élő hajléktalanokat ellátó Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának titkára szerint ugyanis ezeknek az embereknek újra meg kell tanulniuk, hogy ne féljenek kilépni a magányból, illetve hogy tudjanak kommunikálni, kapcsolatokat építeni, mivel az utcán ezeket a képességeket nagyon hamar elveszítik.

A budapesti erdők kiköltöztetésre váró lakóit tehát először rá kell beszélni, hogy vegyenek részt olyan programokban, ahol egészségügyileg és mentálisan is felkészítik őket a társadalomba való visszatérésre. Igaz, nem mindenkit lehet meggyőzni, de hogy egyesek igénylik ezeket, azt mutatja, hogy a Máltai Szeretetszolgálat nemrég indított 15 fős foglalkoztatási programjára majdnem háromszor annyian, 42-en jelentkeztek.

Kunyhó deszkákból és szőnyegekből - belülről komfortos

Az ehhez hasonló programoktól és a hajléktalansegítők munkájától a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdőgazdasága azt várja, hogy tiszta lapot teremthet az erdőkben, és teljesen megtisztíthatja azokat a hajléktalan-telepek által felhalmozott szeméttől. "Az erdő persze nem egy metróvégállomás, ahol lehúzzuk utánuk a rolót, és kimondhatjuk, hogy nincs itt egy hajléktalan sem, hiszen ez egy folyamat" - tette hozzá ugyanakkor Lomniczi Gergely.

A jövőről a nagyívű tervek ellenére visszafogottan beszélt Vecsei Miklós is, aki hangsúlyozta, hogy bár céljuk mindenkinek alternatívát kínálni, bizonyára lesznek, akik nem fogadják el a segítséget. "Vannak olyan hajléktalanok is, akiket az erdész sem tud megközelíteni, mert öt kutyával védik az otthonukat. A mi eszköztárunk viszont szociális, nem erőszakos, és hogy velük az erdészet mit tesz majd, azzal mi már nem tudunk mit kezdeni" - mondta.

Visnovitz Péter
Fotó: Pályi Zsófia