Bizonytalan ideig marad a Kossuth téri kerítés. A BRFK - miután műveleti területté nyilvánította a teret - úgy véli, a terület nem számít közterületnek, tehát nincs arra felhatalmazása, hogy oda tüntetőket engedjen be - írja a Népszabadság. A lap szerint a rendőrségnek arra lenne joga, hogy elvitesse a kordont, a kerítés mégis marad. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a döntés a BRFK-é, a miniszterelnök pedig - bár állítólag már őt is zavarja a Kossuth téri kerítés - nem kíván beavatkozni a rendőrség munkájába - írja a lap kormányzati forrásokra hivatkozva.
A rendőröknek a jogszabályok szerint "a rendvédelmi miniszter - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat", a miniszternek pedig a kormányfő. Ha egyikük sem tesz lépéseket, a Népszabadság szerint a Kossuth téri tüntetők bírósághoz fordulhatnak, amely eldönti, visszaperelhetik-e a területet.
A műveleti területté nyilvánításról nem rendelkezik jogszabály, viszont a rendőrségi törvény megengedi, hogy a rendőrök lezárjanak területeket. A tavaly őszi zavargások előtt 2006 márciusában használta a rendőrség a "műveleti terület" kifejezést, akkor, amikor az MSZP az Andrássy útra, a MIÉP pedig a Hősök terére szervezett gyűlést. Akkor a BRFK nem engedte meg a MIÉP-es gyűlést, és a Hősök terét műveleti területté nyilvánította arra hivatkozva, hogy a szocialisták nagygyűlésén megjelennek védett állami vezetők is.
Október 23-án ugyanígy érveltek a Kossuth térrel kapcsolatban: a megemlékezéseken részt vevő állam- és kormányfő védelmére hivatkoztak, amikor emiatt lezárták a teret - írja a Népszabadság.