"Magyarország rengeteg iskolájából és még óvodájából is hívtak, hogy ott is előfordultak hasonló esetek, de jó hírnevük érdekében ezt palástolják" - mondta az [origo]-nak a hernádnémeti iskola igazgatója, Erdélyi János. Konkrét intézményeket nem említett, de szerinte a legtöbb helyen vannak hasonló incidensek, csak máshol nem tesznek feljelentést. "Ebből senki nem csinál ügyet, én ügyet csináltam. Én hívtam a rendőrt, én hívtam az orvost. Úgy gondoltam, ha nem jelentem a dolgot, bűnpártolásban veszek részt" - jegyezte meg.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádnémetiben a múlt héten 9 és 11 éves diákok bántalmazták tanítónőjüket, amikor egy társukat fegyelmezési szándékkal kihívta a táblához. Tárgyakat vágtak hozzá, és a lábát is megrúgták. Az elkövető diákok igazgatói megrovást kaptak.
Az igazgató elmondása szerint az elkövető diákokkal már korábban is volt probléma. Ezt jelezték is a szülőknek, akik saját kérésükre beültek néhány órára, úgy, hogy nem szólhattak bele az óra menetébe. Ilyenkor a gyerekek rendesen viselkedtek - számolt be Erdélyi János, aki hozzátette, a mostani eset után viszont a jegyző már kötelezte is a szülőket, hogy járjanak be az órákra.
A község jegyzője, Batta István úgynevezett védelembe vételi eljárást kezdeményezett, amire akkor van szükség, ha a gyermek veszélyeztetettségét a család nem tudja vagy nem akarja megszüntetni, de a fejlődése a családi környezetben még biztosítható. Az eljárás lényege, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója gondozási-nevelési tervet készít a szülők számára, és annak betartását rendszeresen ellenőrzi. Ha ez a megoldás nem vezet eredményre, végső esetben szóba kerülhet, hogy kiemelik a gyerekeket a családból.
Az [origo] által megkérdezett szakemberek körében nincs egyetértés azzal kapcsolatban, mihez is kellene kezdeni a verekedő diákokkal. Az oktatási jogok miniszteri biztosa, Aáry-Tamás Lajos például azt mondta, szerinte az eset nem maradhat büntetlenül, bár konkrét büntetési javaslatot nem tett. Az ügyet szerinte helyi szinten kell elintézni. Javasolta, hogy a tanárok, szülők, család- és gyermekvédelmisek, civil szervezetek működjenek együtt hosszabb távú megoldás érdekében.
Az iskolaigazgató szerint az oktatási minisztériumnak el kellene gondolkodnia azon, hogy lejjebb vigyék a büntethetőség korhatárát, hogy az ilyen gyerekeket "ki lehessen vonni a forgalomból." Németh Zsolt kriminológus szerint viszont a büntetőjog alkalmazásáról semmiképpen nem lehet szó. Úgy látja, az ilyen esetek előfordulása bizonyos szempontból "normális", a mai viszonyrendszernek felel meg: egyre szabadabb a közbeszéd, ennek megfelelőek a rendellenességek is.
Németh Zsolt azonban személy szerint szkeptikus akkor, amikor tanároktól hallja, hogy félnek a szünetekben a gyerekektől. Szerinte ugyanis a tanároknak tudniuk kellene kezelni a diákokat. Az iskolaigazgató elmondta, hogy pályáztak már - egyelőre sikertelenül - konfliktuskezelő tréning indítására a helyi szakembergárda számára.
Az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának megbízott vezetője, Kerezsi Klára szerint az eset nem maradhat reakció nélkül, de a megoldás semmiképpen nem a büntetés. Le kell ülni a gyerekekkel, a szülőkkel, és tisztázni, hogy milyen magatartások nem megengedhetők az iskolában - mondta. Szerinte az ilyen esetek a társadalmi változásokkal magyarázhatók: a biológiai érés ma már évekkel korábbra esik, míg a társadalmi érés - például a szülőktől való elszakadás, a munkába állás - nagyon későre tolódik.
Benda Viktória gyermekpszichológus még nem hallott olyanról, hogy ilyen fiatal korban követtek el ilyesmit gyerekek. Szerinte nagyon szélsőséges esetről van szó. Annak magyarázata, hogy a gyerekek "sokkal többet engednek meg maguknak", mint korábban, a szülői mintákban keresendő - jegyezte meg, hozzátéve: sok szülőnek nincs ideje, energiája odafigyelni a gyerekeire. Sok múlik azonban a tanárokon is, hogyan kezelik az ilyen helyzeteket.
Haraszin Éva