Elmélkedéssel kezdődött Gyurcsány interjúsorozata

A Fideszt ezúttal nagyrészt békén hagyta, sőt még azt is elismerte, hogy a baloldal nem vett tudomást arról, mekkora médiahátránnyal kezdte a demokráciát a jobboldal - Gyurcsány Ferenc négyszer egyórás interjút adott Friderikusz Sándornak, amelynek első részét hétfőn sugározták. A rendszerváltásról, a magyar társadalmi kultúráról és a baloldalról elmélkedő műsort megnézheti az [origo]-n.

Egy Népszabadság-melléklet televíziós változatával kezdődött Gyurcsány Ferenc szokatlan kommunikációs húzása. A miniszterelnökkel nagyszabású interjúsorozatot készített Friderikusz Sándor, és az egy-egy órás darabokat ezen a héten sugározzák. A műsorvezető az első adás bevezetőjében azt mondta, szerinte már rég ideje lett volna, hogy kivesézzék a reformokat, és ő most erre tesz kísérletet.

Az első estén mégis Gyurcsány Ferenc dolgozata - amely a Népszabadság mellékleteként jelent meg múlt pénteken -, a Szembenézés volt a téma. Az interjú lényegében abból állt, hogy a műsorvezető idézett a dolgozatból, majd Gyurcsány Ferenc kifejtette szóban is, amit egyszer már leírt.

Annyiban különbözött a beszélgetés az írástól, hogy a miniszterelnök láthatóan tartózkodott attól, hogy komolyabban belemenjen a Fidesz bírálatába. Bár voltak olyan megjegyzései, hogy a vezető jobboldali párt a felelős a radikalizmus térhódításáért, tett gesztusokat is.

Elismerte például azt, amit az ellenzéki politikusok már régóta állítanak: a rendszerváltás után a jobboldal hátrányba került a médiában, a háttérintézményeket tekintve és a kultúrában is. Gyurcsány hozzátette, eközben a baloldal sokszor úgy tett, mintha nem venné észre, hogy ez a hátrány létezik.

Audrey Hepburn mint Magyarország

Az interjúban hosszan értekeztek a rendszerváltásról, valamint arról, hogy vajon a társadalmi kultúra mikor fogja utolérni a nyugat-európai szintet. Gyurcsány azt mondta, nem szabad türelmetlennek lenni, az ilyen változások lassan érnek be. Szerinte mindig volt valamilyen ürügy az embereknek arra, hogy mást hibáztassanak azért, amiért rosszul mennek a dolgok, a rendszerváltással azonban nemcsak a szabadság, hanem a felelősség időszaka is eljött.

Az elvont fogalmakkal teli mondandóját idézetekkel, példákkal próbálta tarkítani. A jelenlegi magyar berendezkedést Audrey Hepburnhöz, a híres színésznőhöz hasonlította. Mint mondta, Audrey Hepburnről szokták mondani, hogy külön-külön semmi nem volt rajta tökéletes, összességében azonban csodálatosan nézett ki. Szerinte nagyjából hasonló a helyzet a mostani Magyarországgal is.

Az interjúban szóba került az elhíresült balatonőszödi beszéd is. Gyurcsány azt mondta, ugyan "nagyon jó beszédnek" tartja, amely abban a közegben, ahol eredetileg elhangzott - az MSZP májusi frakcióülésén -, el is érte a kívánt hatást, de a nyilvánosság elé kerülve károkat okozott. Ezért hibáztatja is magát, amiért elmondta. A műsorvezető kérdésére egyébként közölte, továbbra sem tudták kideríteni, hogy ki készítette a felvételt. Csak annyira jutottak a hatóságok, hogy megállapították, annyira profi módon rögzítették, hogy biztosan nem a frakció valamelyik tagjánál volt rejtett mikrofon.

Elindult az alapozás

A Political Capital vezető elemzője, Gyulai Attila is azt emelte ki, hogy az interjú lényegében a Szembenézés című dolgozat ismétlése volt, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a Fidesszel szemben jóval enyhébb hangot ütött meg a miniszterelnök. Szerinte ez logikus lépés volt, hiszen az ellenzék könnyebben le tudja söpörni a mondandóját, ha tele van tűzdelve rájuk vonatkozó kritikus megjegyzésekkel.

Gyulai szerint azonban az interjú - akárcsak a Szembenézés - sok szempontból inkább az MSZP híveinek szólt. "Ismétlés, ráerősítés volt" a Népszabadságban megjelent írásra - véli az elemző, aki szerint most, hogy a szocialista párt támogatottsága mélyponton van, fontos számára a szimpatizánsok visszaszerzése. Erre szolgálhatott a dolgozat, majd az, hogy az interjúban közérthetőbben, tömörebben újra összefoglalta a leírtakat Gyurcsány Ferenc.

Az elemző szerint egyébként mindkét oldal esetében érezhető egyfajta újraalapozási kísérlet. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is visszanyúl a múltba, egészen a rendszerváltásig vagy még régebbre, és alapkérdéseket tesznek fel ezekkel kapcsolatban - véli Gyulai, aki szerint a parlamenti évad kezdete előtt mindkét vezető megpróbálja kijelölni az irányokat, amelyek mentén folyhat a vita. Az elemző szerint ennek része volt az első része is az interjúsorozatnak, amelytől egyébként nem várja, hogy megváltozik az, ahogy az emberek fogadják a reformokat.