"Úristen, én ekkora kampányt sosem tudtam volna kifizetni" - ezt gondolta Tomózer Katalin, amikor pár napja kiderült számára, hogy számos tévécsatornán hirdeti arcával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a héten kiírt uniós pályázatokat. Ennek keretében a kormány elsőként csaknem 29 milliárd forintot kíván szétosztani közel 3000 vállalkozás között. Az ajkai fényképészt még ősszel keresték meg azzal, hogy olyan valódi vállalkozók jelenjenek meg a "Minden történethez kell egy főszereplő" című kampányban, akik már sikeresen megnyertek egy-egy EU-támogatási pályázatot.
"Benne leszek a tévében"
Tomózer Katalin igent mondott a felkérésre, majd december elején a saját stúdiójában, a saját ruhájában készítettek róla néhány fotót. Később aztán nem jelentkeztek a kormányzat kommunikációs emberei. A vállalkozó pár napja, épp a kampány kezdete előtt érdeklődött a hivatalnál, hogy mi lesz a felvételekkel. "A múlt héten tudtam meg, hogy benne leszek nyolc tévében. Azt korábban nem mondták, hogy ekkora kampány lesz belőle" - közölte némi meglepetéssel a hangjában.
A harminc éve ugyanabban az üzletben dolgozó vállalkozó még 2004-ben pályázott egy 18 millió forintos képelőhívő berendezés és szoftver megvásárlására, s az összeg felét, 9 millió forintot meg is kapta vissza nem térítendő támogatásként.
"Nem engem kell népszerűsíteni"
"Nekem is csak annyit mondtak, hogy lesz valami fotózkodás, meg tudtam a spotokról is" - mondta megkeresésünkre a kampány egy másik szereplője, Gellén Vencel, Gyula városmenedzsere, akit az lepett meg, hogy napilapokban is jelentek meg hirdetések a nevével és fényképével.
Őt egyébként saját polgármestere ajánlotta az NFÜ önkormányzatukat felkereső emberei figyelmébe. Gellént az nem feszélyezte, hogy lefotózták, az viszont már zavarja, hogy a reklámokban a projektje helyett sokkal inkább őt mutogatják. "Ezt azért meg lehetett volna beszélni velem. A sikeres projektünket kellett volna népszerűsíteni, nem engem." Sem Gellén, sem Tomózer nem kapott egyébként pénzt a szereplésért.
Túl szigorúak a feltételek?
A Gellén által menedzselt gyulai projekten valóban lenne mit felmutatni ország-világ előtt. A város belső területeit úgy alakította át az irányításával az önkormányzat 1 milliárd forint elköltésével, hogy az mindössze 40 milliójába került a városnak. Az 1 milliárd kilencven százalékára EU-pénzt nyertek, míg a 10 százalékos önrész 60 százalékára belügyminisztériumi pénzt, mindkét esetben vissza nem térítendő támogatásként.
Gellén példája már nem teljesen időszerű, ugyanis most már nem lehet 10 százalékos önerővel pályázni. Sőt, igencsak kemény feltételeket szabtak a pénzért pályázóknak. A kedden megjelent öt uniós pályázattal vette kezdetét a 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére álló több ezermilliárd forintnyi támogatás felhasználása. Ebből első körben - a most meghirdetett pályázati lehetőségekkel - 28,6 milliárd forint nyerhető el 2500-3000 vállakozás részére.
Az ötből három pályázatot írt ki a kormány technológiai fejlesztésekre, annak függvényében, hogy az érintett cég mikro-, kis-, vagy közepes méretű vállalkozás. Ettől függően lehet 1-5, 5-10 vagy 50-500 millió forintos támogatáshoz jutni. A másik két felhívás pedig kifejezetten a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósított, munkahelyteremtő beruházásokat tervező kis- és középvállalkozások számára nyújthat segítséget. Csakhogy a feltételek között olyan elemek szerepelnek, miszerint három éven keresztül - pályázattól függően - átlagosan 8-15 százalékos árbevétel-növekedést kell elérni. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni a sikeresen pályázó, az elnyert pénzt utólag vissza kell fizetni, miközben pont az előttünk álló években csökken majd az ország gazdasági növekedésének mértéke.
"Ha nem teljesítenek, visszafizetik"
A szigorú feltételeket említő kérdésünkre úgy reagált az NFÜ, hogy a támogatások odaítélésekor számukra elsőrendű szempont az, hogy itt közpénzekről van szó, azok lehető leghatékonyabb felhasználását kell tudni garantálni, illetve azt, hogy a vállalkozások az ingyenpénzért cserébe érezhetően járuljanak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. "Ha a vállalkozás nem tudja teljesíteni a 8-15 százalékos árbevételnövekedési elvárást, akkor egyszerűen visszafizeti a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével" - közölték a hivatalnál.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint "ez olyan, mintha hitelt vett volna fel valaki, aminek terhei minden költségét összeszámolva megegyeznek egy piaci kölcsönéivel." A következő pályázatok kiírása - a regionális operatív programok keretében - még a nyár előtt várható, amit szintén kampány kísér majd. Ez utóbbi egyébként uniós elvárás.
Lencsés Csaba