Kordonvédő jogászt keres az [origo]

Bár a rendőrség nemrég közölte annak az utasításnak a szövegét, amelynek alapján lezárva tartja a Kossuth teret, több jogvédő szervezet és politikus, sőt, maga a köztársasági elnök is aggályosnak tartja az intézkedést. Tudomásunk szerint egyelőre nem állt elő olyan jogi szakértő, aki támogatná a rendőrség érvelését. Az [origo] kíváncsi, hogy van-e egyáltalán ilyen szakértő, úgyhogy várjuk azoknak a jogászoknak a jelentkezését, akik hajlandók vitába szállni az egykori alkotmánybírósági elnök Sólyom Lászlóval is.

Alkotmányosan aggályosnak nevezte Sólyom László köztársasági elnök a múlt hét pénteken kiadott közleményében a budapesti Kossuth tér október 23-a óta tartó lezárását. Az államfő véleményét számos más politikus és civil jogvédő is osztja: a kordont pénteken elbontó Fideszen kívül ennek a véleményüknek adtak hangot korábban Gusztos Péter és Fodor Gábor SZDSZ-es politikusok is. A kordon megszüntetését kérte decemberben Szili Katalin szocialista házelnök is.

Ugyancsak törvénytelennek nevezte a tér lezárását több civil jogvédő szervezet. A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság - amellett, hogy elítélték a Fidesz, szerintük szintén törvénytelen kordonbontását - egyaránt arra emlékeztettek, hogy a rendőrség alapvető szabadságjogokat - a szabad mozgáshoz, a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot - sért a tér lezárásával.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendőrségi törvényre hivatkozva tartja fenn a kordont: e szerint a védett személy biztonsága érdekében "területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti". A Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány által kiadott, azóta "a szükséges ideig" meghosszabbított "személy- és létesítménybiztosítási intézkedés" indoklása hivatkozik a szolgálati szabályzatra is, aminek értelmében "a rendőrség végzi (...) a külön rendelkezésekben meghatározott épületek, létesítmények őrzését és védelmét".

A Parlament és a közjogi méltóságok védelme azonban egy belügyminiszteri rendelet értelmében nem a BRFK, hanem a Köztársasági Őrezred feladata, amely ezt korábban a teret körbevevő kordon nélkül is sikeresen ellátta. A Magyar Helsinki Bizottság többek között erre a hatásköri törvénysértésre hivatkozva kérte az országos rendőr-főkapitánytól a lezárást elrendelő intézkedés felülvizsgálatát.

A jogvédők szerint aggályos az is, hogy az intézkedésnek nincs időbeli korlátja, azt a főkapitány addig tartja fenn, ameddig ő azt jónak látja. Többek szerint kérdéses az intézkedés szükségessége is: a főkapitány nem adott magyarázatot arra, milyen veszély fenyegeti az Országházat és az ott dolgozókat. A főkapitányi intézkedés szerint a teret azért kell lezárva tartani, nehogy megismétlődjenek az október 23-i események, miközben a tüntetők szeptember 17. és október 22. közt a Kossuth téren nem követtek el semmilyen erőszakos cselekményt.

A múlt héten Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez fordult levélben a Fidesz, és azt kérte tőle, intézkedjen, hogy a budapesti rendőrfőkapitány nyissa meg a Kossuth teret. Petrétei nyíltan nem foglalt állást a kordon ügyében, a kérést azzal utasította el, hogy egyedi utasítást ő csak az országos rendőrfőkapitánynak adhat. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrségi törvény lehetőséget ad arra, hogy a rendőri intézkedések ellen bárki panaszt tegyen.