A kordonvédő jogász sem érti a rendőröket

Nem tolongtak a jelentkezők az [origo] felhívására, amelyben olyan jogi szakértőt kerestünk, aki szerint megalapozott a Kossuth tér több mint száz napja tartó lezárása. Az egyik büntetőjogász szerint a rendőrségnek joga van ugyan lezárni közterületet, de az már nem biztos, hogy fenn is tarthatja ilyen sokáig.

Eddig mindössze négy jogász jelentkezett az [origo] hétfői felhívására, amelyben olyan szakértőket kerestünk, akik szerint a rendőrség megalapozottan tartja fenn a Kossuth téri kordon több mint száz napja. A jelentkezők amellett érveltek ugyan, hogy a kordon jogos, de ők sem szolgáltak magyarázattal arra, milyen jogszabályok alapján lehet fenntartani több mint három hónapig a terület lezárását. A jelentkezők közül Varga Gergely büntetőjogi, az Ónodi Ernő néven író ügyvéd - aki külön hangsúlyozta, hogy ő nem kordonvédő jogász, hanem gazdasági és büntetőjogi szakjogász - polgárjogi szempontból közelítette meg az ügyet.

Varga Gergely büntetőjogász szerint az nem is kérdés, hogy jogos-e a lezárás, hiszen a rendőrségi törvény 37. paragrafusának e) pontja szerint a rendőrségnek joga van közterületeket lezárni, amint azt meg is teszi minden nap, közlekedési balesetek vagy bűncselekmények helyszínein. Azt azonban ő is elismeri, hogy az időtényező már kétséges.

Varga szerint egy ilyen, alkotmányos jogokat korlátozó intézkedés csak ideiglenes lehet, így csak abban az esetben jogos a kordon fönntartása, ha a rendőrségnek olyan információi vannak, amelyek alapján feltételezhető, hogy valakik oda vissza akarnak térni és folytatni akarják a jogsértő magatartást. A rendőrség azonban eddig ilyen információkat nem hozott nyilvánosságra.

Ónodi Ernő ügyvéd - aki külön hangsúlyozta, hogy ő nem kordonvédő jogász, hanem gazdasági és büntetőjogi szakjogász - polgárjogi szempontból közelítette meg az ügyet. Szerinte a tér lezárását polgári jogi kérdésként, a tulajdon- és birtokviszonyok oldaláról kell szemlélni. Ő a következőképp foglalta össze véleményét: "Amennyiben a BRFK a tulajdonos védelmében, annak felhatalmazása, felkérése, vagy megbízása, vagy törvényben meghatározott kötelezettség teljesítése (kiemelve a Rendőrségről szóló 1994. XXXIV. Törvény 2. §. (1) bekezdését) alapján lépett fel, akkor tevékenysége jogszerűnek tekinthető." A Kossuth tér a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, ezért joga van megvédeni a rongálástól. A BRFK intézkedése tehát jogszerű lehet, ha azt a tulajdonos kérte. Csakhogy az önkormányzat - mint Czuk Dóra szóvivőtől megtudtuk - nem kezdeményezte a tér lezárását.

Rácz Béla, a Jogi Érdekképviseletet és Gazdasági Jólétet Elősegítő Alapítvány jogásza szerint nem lehetséges a jelenlegi helyzet azonnali felszámolása, mivel a hatóságnak be kell tartania a törvényeket. A jogszabályok azonban - állítja Rácz - csak formailag alkotmányosak, a tartalmi szempontból azonban nem. A köztársasági elnök és a civil jogvédők aggályai tehát jogosak, de a rendőrségnek nem feladata a törvények alkotmányosságának vizsgálata - mondta Rácz.

A felelősség szerinte a képviselőké, akik alkotmányosan aggályos törvényeket alkottak. Mivel ezek - a rendőrségről és a gyülekezési jogról szóló - törvények kétharmados jogszabályok, még azt sem lehet mondani, hogy az "elméleti zűrzavarért" az egyik, vagy másik politikai oldal felelős - véli a jogász, hozzátéve, hogy a megoldás egy második kamara felállítás lehetne, amely kontrolálni tudná a jogalkotást.

Hasonlóan érvelt Szabó Gyula néven író olvasónk is, aki szerint a rendőrségnek az alkotmány, a törvények és rendeletek lehetőséget adnak arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, az pedig nem a rendőrség hibája, hogy a törvények nem szabnak neki időbeli korlátott. Szabó ehhez még azt is hozzátette, hogy a Kossuth tér lezárása nem biztos, hogy korlátozza a véleménynyilvánítás jogát, hiszen sehol sincs deklarálva, hogy azt csak a parlament előtt lehet gyakorolni.

Sólyomtól a Gönczöl-bizottságig

A Kossuth tér több mint száz napja tartó lezárása ellen már többen tiltakoztak. Sólyom László köztársasági elnök (az Alkotmánybíróság első elnöke) is alkotmányosan aggályosnak nevezte a rendőrség eljárását, és jogvédők, valamint ellenzéki, kormánypárti politikusok is kifogásolták a kordont. Amikor a múlt hét pénteken a Fidesz képviselői lebontották a kerítést, majd a rendőrség visszaállította, ismét felerősödött a vita a tér lezárása körül.

Az [origo] épp azért tett közzé felhívást, mert nem állt elő olyan jogi szakértő, aki támogatná a tér lezárását. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke - aki január végén panaszt tett a kordon ellen az országos rendőrfőkapitánynál - például azt mondja, hogy október 23-án és utána egy-két hétig szükséges lehetett a lezárás, de az elmúlt három hónapban semmilyen erőszakos cselekmény nem történt, így szükségtelen fenntartani a kordont.

A jogvédő érvelése szerint a lezárás akkor jogszerű, ha szükséges, illetve akkor szükséges, ha máshogy nem lehet garantálni az épület biztonságát. Azt azonban a rendőrség korábban, a tüntetések idején egy sokkal szűkebb kordonnal is biztosítani tudta - mondja Kádár. Emellett a szolgálati szabályzat "ideiglenes" lezárásról rendelkezik, a több mint három hónapja fennálló kordon pedig semmiképp nem nevezhető annak.

Halmai Gábor alkotmányjogász, az őszi eseményeket vizsgáló Gönczöl-bizottság egyik tagja a jelentéshez fűzött különvéleményében szintén kiemelte, hogy nem helytálló a rendőrség jogi érvelése. A tér lezárása Halmai szerint nem indokolható sem a védett személyek, sem az épület biztonságával, sem a közegészségügyi állapotokkal. "Ezért az mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen korlátja haladéktalanul feloldandó" - írja Halmai.

Hogy szükséges-e a kordon fönntartása, azt Bene László országos rendőrfőkapitánynak kell eldöntenie február 14-ig, válaszolva a Magyar Helsinki Bizottság panaszára. A főkapitány hétfőn már úgy nyilatkozott, lehetségesnek tartja, hogy a kordon eltűnjön vagy visszahúzódjon a Kossuth téren. Ha valakinek kifogása lesz Bene döntésével kapcsolatban, az bíróságon támadhatja meg azt.