Fenyegetésre hivatkozva tartja meg a kordont a kormány

Legalább március 15-ig marad a Kossuth téri kordon, mert fennáll a Parlament közvetlen fenyegetettsége - közölte Szilvásy György kancelláriaminiszter a nemzetbiztonsági kabinet ülése után. A miniszter szerint az Országgyűlést megbízható jelentésekre hivatkozva az egyre összehangoltabban működő szélsőséges csoportoktól féltik. A Fidesz nem hisz a veszélyben.

Szükséges a Parlament biztonságát garantáló intézkedések fenntartása legalább március 15-éig - közölte Szilvásy György kancelláriaminiszter a nemzetbiztonsági kabinet ülése után. A testület "megbízható jelentésekre" hivatkozik: ezekből úgy értesültek, hogy március 15-én szélsőséges csoportok erőszakos cselekményekre, illetve a Kossuth tér megszerzésére készülnek. Információik szerint korábban elkülönülve működő csoportok összehangolják tevékenységüket, és más erőszakos elemeket is be akarnak vonni, így például futballhuligánokat és szkinhedeket.

Egyes csoportok azt tervezik, hogy bejutnak a Parlamentbe, és innen kiindulva intéznek támadást más szimbolikus helyszínek ellen - közölte Szilvásy. Olyan terv is a tudomásukra jutott, hogy ennek érdekében ezek a csoportok megosztanák a rendőrségi erőket, hogy elvonják a rendőröket a Parlament védelmétől. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha ilyen pontos információik vannak, akkor miért nem fogják el a fenyegetőket, Szilvásy azt válaszolta, mindent megtesznek az elfogásuk érdekében.

A nemzetbiztonsági kabinet ezért szerdai ülésén - melynek témája "a parlamenti munka zavartalan működésének biztosítása" volt - úgy értékelte, hogy október 23-a óta jelentősen megnőtt az Országgyűlés épületének, az állami vezetőknek és a parlamenti képviselőknek a veszélyeztetettsége. Az utóbbi időben egyre több a telefonon, e-mailen érkező fenyegetés, amelyek közül nem egy robbantással fenyegetőzik - mondta a kancelláriaminiszter.

"A rendőrségi kordon nem öncélú intézkedés" - jelentette ki Szilvásy György, aki szerint a kordon fenntartásának indokát azért hozták most nyilvánosságra, mert felismerték: október 23-a után a közvélemény nem kapott megfelelő tájékoztatást a biztonsági intézkedések, köztük a kordon szükségességéről. A bizottság meghallgatta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt és az igazságügyi és rendészeti tárca képviselőjének beszámolóját is. A közvetlen fenyegetettség miatt a Nemzetbiztonsági Kabinet kezdeményezi az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását.

Eddig nem szóltak bele

A kabinet ülésének összehívását Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezte, hogy a soron kívüli ülésen tájékoztassa a tagokat azokról az információkról, amelyek továbbra is indokolják a biztonsági intézkedések fenntartását. A miniszter korábban viszont többször kifejtette, hogy nem szól bele a kordon eltávolításának kérdésébe, és nem ad utasítást ezzel kapcsolatban a rendőrségnek. Danks Emese kormányszóvivő is azt közölte, hogy a kordon fenntartása a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik.

A Fidesz nem hisz a veszélyben

A Fidesz szerint a kormány álláspontja a kordonról furcsa fejlődéstörténeten ment keresztül: először nem lehetett tudni a kordon okát, aztán egy Gergényi-féle intézkedésre hivatkoztak, most pedig szélsőséges csoportok veszélyével fenyegetnek - erről beszélt a kabinet ülésére reagálva Szijjártó Péter, a párt szóvivője.

Szerinte "jól ismert szocialista szokás, hogy olyan állítólagos szélsőséges csoportok veszélyével fenyegetnek, amelyekről később kiderül, hogy semmilyen alapjuk nem volt". A politikus szerint ugyanakkor ha a kormánynak bármilyen szélsőséges szervezkedésről vannak információi, akkor meg kell akadályoznia ezeket.

A Fidesz szerint a Kossuth tér lezárása törvény- és alkotmánysértő, ezért arra szólítják fel a kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz tervezi-e a kordon újbóli lebontását, Szijjártó Péter azt mondta: ha eljön az ideje, cselekedni fognak.