"Sziasztok! Tudor Tomi vagyok! Tartsatok velem: ismerjük meg együtt a reklámok világát! A barátaim, Lap Lenke, Rádi Józsi és Kép Ernő segítségével elmondom nektek, miért készülnek a reklámok" - így mutatkozik be az alsós gyerekeknek a Médiatudor program. A média és a reklám tudatos befogadására tanító oktatási segédanyag kidolgozásában oktatási szakemberek vesznek részt, és támogatja szinte mindenki, akinek köze van a reklámhoz: a fogyasztóvédőktől a reklámszövetségig és magáncégekig.
A tananyag célja nem az, hogy megtanítsa az alsósoknak, hogy a reklám rossz, ezért ne higgyenek neki, hanem, hogy tudják: számolniuk kell azzal, hogy a reklámok és a média befolyásolásra is törekszik, és tudni kell ezt "helyén kezelni" - mondják a készítők. Vagyis a cél az, hogy kritikus fogyasztókká neveljék a gyerekeket feladatlapok, videók és "megfelelő szakértelem" segítségével.
A reklám és az ízlés
Felmérések szerint a gyerekek napi három-négy órát ülnek a tévé előtt, egyre többet használják a számítógépet és az internetet. A felnőtteknél szívesebben nézik meg a műsorajánlókat vagy reklámblokkokat is a műsorok szünetében.
"A gyerekek sokkal naivabbak és így kiszolgáltatottabbak a reklámokkal szemben" - mondta a Benda Viktória gyermekpszichológus az [origo]- nak. Ha például a reklámban egy játékrepülő száll a levegőben, a gyerekek azt valóságnak tekintik. Az aktuális divatra is tudatosan erősítenek rá a reklámok, ha egy gyerek látja, hogy valakinek van egy-egy divatos holmija vagy játéka az osztályban, az neki is kelleni fog - magyarázta a pszichológus. "A reklámok által közvetített életérzésnek a valósághoz nem sok köze van, ez azonban nagyon korán rögzül a gyerekeknél" - fogalmazott. Ha csak ilyen mintákat követ, az önálló ízlés és a saját valódi igényei gyakran háttérbe szorulnak - tette hozzá.
Van, amit tilos reklámozni
"Tény, hogy a gyerekek jobban ki vannak téve a reklámoknak: felmérések mutatták ki, hogy sokszor a reklám hitelesebb a gyerekek számára, mint a rajzfilm, amit megszakít. Ugyanakkor az, ha egy gyerek egészségtelenül eszik, nem a reklámok felelőssége, hanem a szülőé" - mondta az [origo]-nak Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára.
A reklámtörvény szerint tilos az olyan reklám, ami káros lehet a gyerekek szellemi, fizikai, erkölcsi fejlődésére. Tilos a túlzott szexualitás, az erőszakosság is. Nem lehet olyan reklámot sem közzétenni, ami a gyerekeket arra szólítja fel, hogy rávegyék szüleiket a vásárlásra. Nem szólhat a gyerekeknek alkoholos italok reklámja sem - sorolta a kritériumokat Markovich Réka, aki szerint a reklámszakmának elég jól működik az önszabályozása is.
"A jelenlegi szabályozás szükséges, de elégséges" - vélte a Reklámszövetség főtitkára, bár elismerte: a törvényszöveg általános megfogalmazásokat tartalmaz, és reklámügyekben jórészt a hatóságok egyedi mérlegelése a döntő.
Csengőhang, háttérkép és a füllentés
"A hatóságnak nyilvánvalóan az a jobb, ha egyértelműbbek a szabályok" - szögezte le Kathi Attila, a fogyasztóvédelem szóvivője. A fogyasztóvédők által kiszabott büntetések ugyanis bíróság előtt megtámadhatók, és a cégek gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. "Néha több évig is eltarthat egy ilyen ügy, és előfordul, hogy a jogszabályokat még egyes bíróságok is többféleképpen értelmezik" - magyarázta a szóvivő.
A fogyasztóvédők akkor lépnek fel, ha egy reklám például pornográf, vagy "szexuális ingerkeltésre irányuló árut" népszerűsít. Akkor is általában büntetést szabnak ki, ha a reklámok arra biztatják a gyerekeket, hogy füllentéssel, tiszteletlenséggel érjenek el valamit - ez esetben a vásárlást.
Ezen kívül vannak olyan honlapok, amelyek a gyerekeket közvetlen fogyasztóként célozzák meg. Ilyen például az, amikor virtuális állatkák gondozása miatt újra és újra vissza kell látogatniuk egy weblapra, és esetenként emeltdíjas sms-t is beépítenek a rendszerbe. A gyerekeket célozzák a mobil csengőhangok, háttérképek letöltésére irányuló reklámok is - ezek általában nem kevés pénzbe kerülnek - tudtuk meg Kathi Attilától.
Wirth Zsuzsanna