Fejtörést okozott a hajléktalanok vizitdíja

A kisebb problémák ellenére zökkenőmentesen zajlott a vizitdíj bevezetésének első napja. Az orvosok számára az okozta a legnagyobb dilemmát, hogy a cukor- és rákbetegektől csak az alapbetegségükkel kapcsolatos kezelésekkor vagy más alkalommal is szedhetnek-e vizitdíjat. Hiba csúszott a vizitdíjról szóló kormányzati tájékoztatóba is.

Hibák még hetekig lehetnek a vizitdíj beszedése körül - ismerte el pénteken Nap-kelte műsorában az egészségügyi miniszter. Molnár Lajos elmondta: az első hetek tapasztalatait folyamatosan értékelik, és ha szükség lesz rá, módosítják is a beszedési rendszert. A tárca sajtóosztályán ezzel kapcsolatban az [origo]-nak azt mondták: a következő 3-4 hét tapasztalatait értékelve dől el, hogy szükség van-e bármilyen korrekcióra.

Az egészségügyi reform egyik legtöbbet támadott eleme, az orvos-beteg találkozások utáni fizetési kötelezettség csütörtökön lépett életbe. Az alapesetben 300 forintra rúgó vizitdíj beszedése csaknem mindenhol zökkenőmentes volt, kisebb döccenők azonban néhány helyen előfordultak. Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai kórház orvosi igazgatója szerint a problémákat főként az okozta, hogy nem minden esetben volt egyértelmű, hogy ki mentesül a díjfizetés alól. Sásdi szerint ennek oka, hogy a tárca még február 13-án is módosított az erről szóló rendeleten, ráadásul néha nehézkes értelmezni a jogszabályt.

A főorvos szerint az egyik tipikus kérdés az volt, hogy például egy cukorbeteg az alapbetegségével össze nem függő panasza kapcsán is mentesül-e a fizetés alól. A szabály szerint ugyanis a tartós orvosi kezelésre szorulóknak (daganatos, dializált, vérzékeny, a szervátültetett, AIDS-es betegek, a cukorbetegek, valamint a pszichotikus betegségben szenvedők) nem kell fizetniük. A mentesség azonban csak az alapbetegségre vonatkozik, más, azzal össze nem függő betegségre nem. Ráadásul ezek a betegek csak a vizitdíj fizetése alól kapnak mentességet, kórházi napidíjat (ami ugyancsak 300 forint) a többi beteghez hasonlóan nekik is kell fizetniük.

Sásdi szerint az első napon problémákat okozott a hajléktalanokra vonatkozó szabályozás is. Nekik szintén nem kell fizetniük. De csak akkor, ha hajléktalanellátással foglalkozó orvos irányítja őket szakrendelésre. A főorvos szerint azonban a hajléktalanoknak csak kis része keresi fel a speciális rendelőket. Ellenkező esetben fizetniük kéne, a hajléktalanok nagy részének viszont egyáltalán nincs pénze. A főorvos hozzátette: a problémák nem jelentősek, a behajtásra vonatkozó szabályok 95 százaléka világos.

A vizitdíjért felelős miniszteri biztos szerint alapvetően jól vizsgázott a rendszer, bizonyos hibákat azonban Ari Lajos is elismert. Többek között azt, hogy némely esetben valóban nehéz eldönteni, hogy ki mentesül, és ki fizet. A biztos szerint tipikus hiba az is, hogy a háziorvos rosszul tölti ki a beutalót, valamint az, hogy a beteg beutaló nélkül megy a szakrendelésre. Ez utóbbi esetén a betegnek emelt szintű vizitdíjat kell fizetnie. Ari hozzátette: a helyzetet úgy próbálják megkönnyíteni, hogy 4-5 hét múlva összeállítanak egy vizitdíjkézikönyvet, amely tartalmazni fogja az összes erre vonatkozó jogszabályt, valamint a legvitásabb eseteket. A könyvet a tervek szerint megküldik az összes orvosnak

A kezdeti nehézségeket mutatja, hogy hiba csúszott a vizitdíjról szóló kormányzati tájékoztatóba is (amelyre a Miniszterelnöki Hivatal és a szaktárca 20 millió forintot költött). A többek között a www.terapia2007 weboldalon szereplő hirdetésben az szerepel, hogy nem kell napidíjat és vizitdíjat fizetni a tartós orvosi kezelésre szorulóknak, a 18 éven alattiaknak, a terhesgondozásban részt vevőknek, a sürgősségi ellátottaknak, valamint a szervátültetésre váróknak. Valójában azonban ők csak a vizitdíjfizetés alól mentesülnek, kórházi napidíjat (a 18 éven aluliak kivételével) nekik is kell fizetniük. A tárca sajtóosztályán ezzel kapcsolatban azt mondták: valóban félreérthető a hirdetés.

Szabó András