Gyurcsány-idézetekkel győzködött Orbán

Az őszödi beszédből vett idézetekkel győzködte a kormánypártok megmaradt támogatóit, és felszólított arra, hogy a válsághelyzet kezelésének árát "fizessék meg a hazugok" - országértékelést tartott Orbán Viktor Fidesz-elnök, aki szerint a kormány áll a szélsőjobboldali akciók mögött. Sokat emlegette a pár hete megismert "új többséget", de ami valóban újdonság volt, az az, hogy "új arisztokráciaként" jellemezte az ország jelenlegi vezetését. A beszédből kiderült, a Fidesz nem hagy fel az utcai politizálással, de konkrét demonstrációt nem hirdetett meg Orbán.

"Új többség" - ez hangzott el a legtöbbször Orbán Viktor péntek délutáni országértékelő beszédében, és ez volt felírva mögé és a szónoki állványra is. A Fidesz elnöke ezzel továbbgondolta azt, amiről január 27-én, pártja Jövőnk című vitasorozatának első összefoglaló rendezvényén beszélt. Akkor azt mondta, hogy a kormány reformjai megbuktak, a választók többsége pedig kihátrált a koalíció mögül. A Fidesznek ezért szerinte arra kell készülnie, hogy ezeket a csalódott embereket, az új többséget is meg tudja szólítani.

A szinte percre pontosan egyórás beszédet egy történettel indította. Az egyszeri ember szamara beleesik a kiszáradt kútba, megérkezik a gazdája, és megígéri neki, hogy segítséget hoz. Később azonban visszatér, és lapátolni kezdi rá a földet. Orbán szerint valami hasonlót művel most a kormány is. Megismételte azt is, hogy szerinte a koalíciós pártok hazugsággal nyerték meg a választásokat, de év közben már ők is beismerték, hogy válsághelyzet van.

"A három dúsgazdag milliárdos"

Orbán ugyanakkor úgy véli, a válsághelyzet kezelését nem az átlagembereknek kellene megfizetniük vizitdíj, tandíj és adóemelés formájában, hanem azoknak, akik felelősek a problémákért. "Fizessenek a hazugok!" - ismételte el többször a Fidesz elnöke, aki szerint a 2004-ben (vagyis amióta Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök) színre lépő új baloldal valójában egy új arisztokráciát, kiváltságos réteget jelent. Azt mondta, hogy ezek az emberek gátlástalanok és kapzsik.

Feltette a kérdést, vajon hogyan lehet az, hogy az országot épp "három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe" (utalva ezzel a miniszterelnökre, Kóka János gazdasági miniszterre és Veres János pénzügyminiszterre), akik szerinte a saját vagyonukra eközben mindig vigyáztak.

A kormány reformterveit is bírálta. Szerinte az átalakítások mögött valójában üzleti érdekek vannak. Külön kiemelte a több-biztosítós egészségügyi modellt, amelyről szerinte már más országokban kiderült, hogy nem működik. (A modell bevezetéséről még nem döntött a kormány, bár az SZDSZ valóban ezt támogatja régóta.)

"Egy az ország, egy a zászló"

Megszólította a kormány megmaradt támogatóit, akiknek száma több felmérés szerint is erőteljesen megcsappant. Orbán szerint ezeknek az embereknek egy része azért áll ki a koalíció mellett, mert ijesztgetik őket a polgári oldallal. Ironikusan megjegyezte, őt magát is próbálják ördögi személyiségként beállítani, mint akinek két veszedelmes szarva, patája van, és kénköves a lehelete.

A kormánypárti szavazókat azzal próbálta még meggyőzni, hogy idézett Gyurcsány Ferenctől, bár a nevét nem mondta ki egyszer sem. Főként az elhíresült balatonőszödi beszédből emelt ki részleteket, de a trágárságokat gondosan kerülte. Azokat az idézeteket sorolta, amelyekben a miniszterelnök elismerte, hogy hazudtak, és hogy nem csináltak semmit négy évig.

A régi többség

Az egységre, a kormányban csalódott szavazók megnyerésére szolgálhatott a megváltozott jelszó is: "Egy az ország, egy a zászló." Orbán ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Fidesznek nem szabad megismételnie azt a hibát, amelyet szerinte az MSZP elkövetett. "Ha jön a kevélység, jön a szégyen" - fogalmazta meg Orbán, hogy mi történt szerinte a szocialistákkal.

Adócsökkentés ismét

A beszéd utolsó harmadában tért ki arra, hogy milyen elképzelései vannak a Fidesznek. Azt mondta, gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, de nem ment komolyabb részletekbe. Amit kiemelt, az az, hogy szerinte adócsökkentésre van szükség. Különösen a munkából származó jövedelmek terhelésének csökkentését tartja fontosnak. Az adócsökkentésről már korábban is beszélt Orbán, ahogy az sem volt újdonság, hogy szerinte az államnak jobban kell védenie a magyar vállalatokat.

Az utolsó néhány percben tért ki néhány aktuálpolitikai részletre. Kijelentette, hogy a kormány támogatja a szélsőjobbos akciókat, és a kormány trükkjei állnak a fenyegetések mögött, amelyekre hivatkozva fenntartják a Kossuth téri kordont. Azt is állította, hogy az MSZP saját szolgálatába állította a rendőrséget, és ezt elfogadhatatlannak tartja.

Egyértelművé tette azt is, hogy nem ért egyet azzal a kormányzati érveléssel, hogy a jelenlegi közhangulatban nem lenne szabad utcai demonstrációkat szervezni. "A politikának az utcán is van helye" - közölte Orbán, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja a parlamentben és az önkormányzatokban is végzi a munkáját. Jelezte azt is, hogy a kormány reformterveiben kezdeményezett népszavazást őszre várja. A beszéd végén a szokásos "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" mondattal köszönt el.

Gyurcsány rászervezett

Orbán Viktor először 1999-ben - akkor még miniszterelnökként - értékelte az ország helyzetét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére, tehát az idei volt a kilencedik alkalom. Délután fél ötkor azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, és bejelentette, hogy Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére.

A bejelentés időzítésének nyilván célja lehetett az is, hogy ezzel elhomályosítsa Orbán beszédét. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter még fél öt előtt az [origo]-nak azt mondta, demokráciában mindenkinek joga van sajtótájékoztatót tartani. Hozzátette: ha délelőtt nem jött be a figyelemelterelés a nemzetbiztonsági és rendészeti bizottság ülésén, akkor most ezzel próbálkozik a kormányoldal.

A párt belső ügyeiről senki sem lett okosabb

A Fidesz előtt álló egyik kérdés a következő hónapokban, hogy marad-e a jelenlegi pártvezetés. Ezt illetően azonban senki sem lehetett okosabb az országértékelő után. A májusi tisztújításon valószínűleg csak Orbán indul a pártelnöki posztért, de több jel mutatott arra az utóbbi hetekben, hogy nem mindenki elégedett a jelenlegi iránnyal.

Erre utalhatott, hogy több képviselő - hivatalosan más elfoglaltságaik miatt - nem vett részt a Fidesz kordonbontó akciójában, de az is, hogy Orbán egykori tanácsadóját, Schmidt Máriát, a Terror Háza főigazgatóját éles támadás érte egy, a Magyar Nemzetben álnéven megjelent publicisztikában. Az ismeretlen szerző azt állította, hogy Schmidt új jobboldali pártot szervez Orbán ellenében.

Ígéretek mindenkinek

A volt kormányfő az évértékeléseket gyakran használta valamilyen új üzenet vagy politikai irányvonal meghirdetésére. 2000-ben például az évértékelésben hangzott el az azóta szállóigévé vált "három szoba, három gyerek, négy kerék" kifejezés, amely a gazdasági fejlődés és a jólét ígéretét szimbolizálta. 2002-ben pedig azt mondta, hogy az Európai Unió mellett valamivel több érv szól, mint ellene, tehát támogatja az integrációt.

2003-tól Orbán évértékelései a baloldali kormány éles kritikái lettek. Az első, ellenzéki vezetőként elmondott beszédben Orbán hosszabban beszélt a kormány külpolitikai tehetetlenségéről, azt mondta, a kormány csak sodródik a nemzetközi eseményekkel. 2004-ben az összetöpörödés évének nevezte 2003-at, és arról beszélt, hogy az emberek elbizonytalanodtak, mert a kormány szinte mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér.

Tavaly Orbán már a parlamenti választásokra készülve azt mondta, meg kell küzdeni a kishitűséggel, hogy elhiggyük, képesek vagyunk győzni, nem csak részt venni abban a versengésben, amire Magyarország benevezett. Hosszan sorolta a kormány általa vélt hibáit, amelyeket saját kormányzásának eredményeivel vetett össze. Ekkor ígérte azt, hogy kormányra kerülve letöri a "luxusprofitot", vagyis fenntartja az államilag támogatott energiaárakat és bevezeti a 14. havi nyugdíjat.